Ugrás a kezdőlapra!
Legutóbb frissített tartalmak:
  2020-05-30 COVID-19: A megelőzéshez a legfontosabb ...
  2020-05-30
  2020-05-30 KIFIR EGYEZTETETT FELVÉTELI JEGYZÉK - HI ...
  2020-05-30 Főpásztori rendelkezés a járványügyi kor ...
  2020-05-30 A Veszprémi Rendőrkapitányság Balesetmeg ...
  2020-05-30 Leendő 9.E osztályosoknak: egészségügyi ...
  2020-05-29 Legfrissebb tájékoztatás az EMMI-től (20 ...
  2020-05-29 Főpásztori rendelkezés a járványügyi kor ...
  2020-05-25 Zarándoklatok és táborok a Balaton-felvi ...
2020. május 30. szombat
Napi evangélium:

SZENTEK KALENDÁRIUMA:
Szent Baziliusz hitvalló +~360. Szent Emmelia hitvalló +~360. Szent I. Félix (Bódog) pápa és vértanú +274. Szent Ferdinánd király és hitvalló +1252. Szent István király ereklyéinek átvitele - emléknap, Szent Johanna (Janka, Jeanne d'Arc) szűz +1431.
 
PARTNEREK

Ugrás a  Tótvázsonyi Tagiskola honlapjára
Tótvázsonyi
Tagiskola


Ugrás a Fenntartó, Veszprémi Érsekség honlapjára
A fenntartó
Veszprémi Érsekség


Ugrás a  Padányi Schola Alapítvány honlapjára

Ugrás Veszprém megyei jogú város honlapjára
VMJV Önkormányzata


Padányi
ÖSD
Vizsgaközpont



DExam
vizsgaközpont



Tehetségpont


Ugrás a  Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium honlapjára honlapjára
Davidikum
Kollégium


Ugrás a  Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium honlapjára honlapjára
Szaléziánum


Ugrás a  Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium honlapjára honlapjára
Eötvös Károly
Megyei
Könyvtár



NKA-pályázat



Wacław Felczak
Alapítvány



Épületenergetikai
fejlesztés



d_padanyiszmsz2012.php


Figyelem: ez az alapdokumentum elévült, hatályon kívül van!

Szervezeti és Működési Szabályzata
2012


1. rész AZ ISKOLA ADATAI
2. rész AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A VEZETÉS RENDJE
3. rész A GYAKORLÓISKOLAI TEVÉKENYSÉG RENDJE
4. rész A FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS RENDJE
5. rész AZ ISKOLAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE
6. rész A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA
7. rész A MŰKÖDÉS RENDJE
8. rész INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
9. rész ÉRDEKKÉPVISELET
10. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. sz. melléklet A pedagógus munkaköri leírása (a munkaszerződés része)
2. sz. melléklet Táblázat a megbízással végzett feladatokhoz biztosított munkaidő kedvezményekről
3. sz. melléklet A nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályok tanévközi vizsgái
4. sz. melléklet Fegyelmi szabályzat a Közoktatásról szóló 1193. évi LXXIX., az 1995. évi CXXI. és az 1996. évi LXII. törvények alapján
5. sz. melléklet Az iskolai mikrobusz használatának szabályzata
6. sz. melléklet A REPÜLŐ SZARVAS DIÁKSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben)
7. sz. melléklet A honlapkezelő
8. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat
9. sz. melléklet A tankönyvellátás szabályzata
10. sz. melléklet A Jó gyakorlat átadás intézményi szabályai

1. rész
AZ ISKOLA ADATAI

AZ ISKOLA ADATAI

Az iskola neve:
Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium,
Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola,
a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája

(Rövidített hivatalos név: Padányi Katolikus Gyakorlóiskola)

Az iskola székhelye:
8200 Veszprém, Szeglethy u. 6.
Levelezési címe: 8201 Veszprém, Pf. 154.

Az iskola alapítója és fenntartója:
Veszprémi Érsekség
Címe: 8200 Veszprém, Vár utca 16-18.

A fenntartó:

  • jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot és a Házirendet,
  • biztosítja az iskola működéséhez szükséges anyagi keretet,
  • ellenőrzi az iskola költségvetésének végrehajtását,
  • megbízza az igazgatót,
  • az igazgató felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
  • felügyeleti jogokkal rendelkezik,
  • jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt.

Felügyeleti jogot gyakorolnak:
A fenntartó Veszprémi Érsekség
Címe: 8200 Veszprém, Vár utca 16-18.

Az Alapító Okirat száma: 80/1995
kelte: Veszprém, 1995. augusztus 6.
módosításai: 1998. december 16., 2002. július 8., 2004. május 1., 2008. július 23., 2012. május 31.

Nyilvántartási adatok:
Nyilvántartási száma: 6/1995.
Nyilvántartás kezdő dátuma: 1995. szeptember 1.
Működési engedélyének száma: 09/731-3/2011.

Közoktatási megállapodás:
kelte: 2008. január 31.
hatályossági ideje: határozatlan időre szóló
hatálybalépése: 2008. szeptember 1.

Az iskola tagiskolája

A tagintézmény neve:
Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája - Tótvázsonyi Tagiskola

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola - Tótvázsonyi Tagiskola (használható rövidítés)
A tagintézmény címe:
8246 Tótvázsony, Iskola u. 1.

Vezetője a tagintézmény-vezető, akit a Padányi Katolikus Gyakorlóiskola igazgatója bíz meg az érvényes jogszabályok alapján.

Típusa: általános iskola

Az évfolyamok száma: 8

A tagintézmény alaptevékenysége: Az általános műveletséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, továbbá a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő továbbtanulás, pályaválasztás lehetővé tétele. Alaptevékenységnek minősülő feladatát képezi a német nemzetiségi nyelvoktatás.

Az alaptevékenységen belüli további tevékenységek:

  • általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátás,
  • iskolások étkeztetése, Tótvázsony Község Önkormányzatának támogatásával.

Közoktatási megállapodás:
kelte: 2012. július 2.
hatályossági ideje: határozatlan időre szóló
hatálybalépése: 2012. szeptember 1.

AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE

Az iskola a főegyházmegye területén működő jogi személy, képviselője az igazgató.

(A Magyar Katolikus Egyházat a Komárom-Esztergomi Megyei Bíróság nyilvántartásba a PK. 60.060 (1991) 2. lajstromszámon vette fel.)

Állami illetve önkormányzati feladatokat átvállaló, egyházi fenntartású, gazdálkodás szempontjából önálló, többcélú nevelési-oktatási intézmény.

Alapvető szakfeladata:
    801-21-4 Iskolás korúak általános iskolai oktatása
    802-11-2 Iskolás korúak gimnáziumi oktatása
    802-22-2 Középfokú képzési célú szakközépiskolai oktatás,
  felnőttképzési évfolyamok, humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport
    802-41-9 Szakiskolai oktatás (egészségügyi és szociális)
    804-04-0 szakmai tanfolyami oktatás (felnőtt szakmai képzések)
  Alkalmazott szakfeladat:
    552-31-2 Általános iskolások étkeztetése (menza)
    552-32-3 Középfokú képzésben résztvevők szervezett étkeztetése
    805-11-3 Általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátás

A katolikus iskolai jellegből adódóan feladata a keresztény elvek szerinti nevelő tevékenység, az egyház örökségének továbbadása:

  • az egyházi életbe való bekapcsolódás,
  • munkálkodás az üdvösség szolgálatában, evangelizáció,
  • szintézis a hit, a műveltség és az élet között.

A fenti feladatok megvalósításában minden pedagógus aktívan közreműködik.

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) feladata, hogy megállapítsa az iskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának és tanulóinak. A SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

Az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának helyben szokásos formája: az iskola honlapján, az iskolai könyvtárban. A SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén:

  • a munkavállalóval kapcsolatban az igazgató vagy illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést,
  • a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség,
  • a szülőt vagy az iskolával jogviszonyban nem álló személyt az iskola bármely dolgozójának kötelessége tájékoztatni a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, akkor az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja a szabálysértőt, hogy hagyja el az iskola épületét.

2. rész
AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A VEZETÉS RENDJE

Az iskola szervezeti egységei az alábbiak:

  • általános iskola alsó tagozata (1-4. évfolyamok) és napközi (felelőse a tagozatvezető),

  • általános iskola felső tagozata és a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamai, számukra szervezett tanulószoba (felelőse a felső tagozat igazgatóhelyettese),
  • gimnáziumi évfolyamok: négy évfolyamos gimnázium 9-12. évfolyamai, nyolc évfolyamos gimnázium 9-12. évfolyamai (felelőse a középiskola igazgatóhelyettese,)
  • szakközépiskola (egészségügyi) 9-12. évfolyam (felelőse a középiskolai és a szakmai igazgatóhelyettes),
  • egészségügyi szakképző évfolyamok és felnőttoktatás (felelőse a szakmai igazgatóhelyettes),
  • gyakorlóiskola (a gyakorlóiskolai tevékenység felelőse a főiskolai koordinátor),
  • gazdasági szervezet (vezetője a gazdasági vezető),
  • műszaki szervezet (vezetője a műszaki vezető-gondnok),
  • titkárság (vezetői az igazgató és az igazgatóhelyettesek).

AZ ISKOLA VEZETÉSE

A vezetőség:

  • az igazgató,
  • a lelki igazgató,
  • tagintézmény-vezető,
  • az igazgatóhelyettesek,
  • az alsó tagozat vezetője,
  • a gazdasági vezető,
  • a műszaki vezető.

Kibővített vezetőség:

  • az igazgató,
  • lelki igazgató,
  • az igazgatóhelyettesek,
  • az alsó tagozat vezetője,
  • a gazdasági vezető,
  • a műszaki vezető,
    és
  • a főiskolai koordinátor,
  • a munkaközösség-vezetők

Az igazgató vezetésével rendszeresen tanácskoznak. A vezetők a saját szakterületüket érintő döntések meghozatalában rendelkeznek döntési jogkörrel. Erre a tanácskozásra a diákönkormányzatot segítő tanár, a diákönkormányzat elnöke, a szülői közösség képviselői is meghívhatók.

A vezetők heti rendszerességgel is tanácskoznak (operatív értekezlet), melyről jegyzőkönyv készül. Az operatív értekezleteken született döntésekről a tantestületet heti rendszerességgel tájékoztatja az igazgató (tanári tájékoztatók). Az aktuális információkat, feladatokat a tanári szobákban erre a célra rendszeresített faliújságokon írásban is hirdetni kell.

Az iskola vezetésébe tartozók a hozzájuk benyújtott írásbeli beadványokra 30 napon belül írásban kötelesek választ adni.

Igazgató

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Vezetői tevékenységét a hatályos törvényekben foglaltak alapján az igazgatóhelyettesek, valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el.

Az igazgató felel:

  • az iskola rendeltetésszerű működéséért
  • a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért,
  • a vizsgák szabályszerű megtartásáért,
  • a katolikus szellemiség fenntartásáért,
  • a gyakorlóiskola zavartalan működéséért.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:

  • a pedagógusok feletti munkáltatói jog (a fenntartó előzetes egyetértésével),
  • a bizonyítványok, hivatalos iratok aláírása,
  • a tanulói jogviszonnyal és megszüntetésével kapcsolatos jogkör
  • a helyettesek és a gazdasági vezető megválasztása.

Jogkörébe tartozó feladatok:

  • az SZMSZ és a Pedagógiai program elkészítése,
  • a tanév beosztása,
  • a nevelőtestületi értekezletek összehívása,
  • a tantárgyfelosztás, a tanmenetek és az órarend jóváhagyása,
  • kapcsolattartás a fenntartóval,
  • utalványozási jogkör,
  • az iskola képviselete,
  • a hatályos törvények és rendelkezések megismerése és megtartása,
  • a tanórák látogatása, azok megbeszélése a pedagógusokkal,
  • a pedagógiai kísérletező munka támogatása.

Lelki igazgató

A lelki igazgatót a fenntartó nevezi ki és határozza meg feladatait, hatáskörét. Felügyeli az iskola lelki-vallási tevékenységét, és azok irányítását-szervezését a hittan munkaközösséggel együttműködve végzi.

Igazgatóhelyettesek

A vezető beosztású, megbízott igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető és a koordinátor vezetői tevékenységüket az igazgató irányításával, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, segítője. A tervezés, szervezés és az ellenőrzés munkájában szaktársa.

Az alsó tagozat vezetője, a felső tagozat és nyolc évfolyamos gimnázium, a négy évfolyamos gimnázium és a szakmai képzés igazgatóhelyetteseinek közös feladatai:

  • az igazgató közvetlen munkatársai, segítői,
  • az igazgatóval egyetértésben irányítják és ellenőrzik a pedagógusok munkáját,
  • tartalmi és módszertani segítséget nyújtanak a pedagógusoknak a tantárgyak oktatása során felmerült problémák megoldására, segítik a munkaközösségek tevékenységét,
  • képviselik az iskolavezetést és a tantestületet rendezvények, előadások, tájékoztatók, bemutató és záró tanítások, stb. alkalmával,
  • a beiskolázással kapcsolatos tennivalók szervezése, irányítása,
  • az osztályfőnökök munkájának irányítása, ellenőrzése az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével együttműködve,
  • irányítják és segítik a továbbtanulási teendők ellátását (4., 8. és 12. évfolyamokon),
  • a tanulói hiányzások és egyéb mulasztások ellenőrzése, az esetleges fegyelmi tárgyalások szervezése, lebonyolítása,
  • a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítése (a munkaközösségek véleményének figyelembe vételével),
  • a tanárok adminisztratív munkájának ellenőrzése,
  • a selejtezési eljárások felügyelete,
  • megbeszélések, munkaértekezletek, konferenciák megszervezése,
  • az óracserék és helyettesítések szervezése,
  • szülői értekezletek, fogadóórák szervezése, a szülői közösség képviselőivel való kapcsolattartás,
  • túlórák számontartása és adminisztrálása,
  • esetenként részvétel a belső tematikus vizsgálatokban,
  • a tanév során segítenek a rendezvények, vallásos és liturgikus események előkészítésében és lebonyolításában, valamint az iskola munkatervében nem rögzített, év közben adódó feladatok megoldásában,
  • a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, sportkörök, fakultációk, stb.) munkájának ellenőrzése,
  • a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos szervezési feladatok ellátása,
  • a szükséges nyomtatványok megrendelésének ellenőrzése.

A szakmai igazgatóhelyettes egyéb feladatai

  • az igazgatóval egyetértésben irányítja és ellenőrzi az iskola szakmai képzésének pedagógiai munkáját,
  • a külső képzések irányítását végzi,
  • tartalmi és módszertani segítséget nyújt az egyes szakmai tantárgyak oktatása és ellenőrzése során,
  • a szakmai kérdésekben az igazgató első számú szaktanácsadója,
  • ellátja a szakmai képzéssel kapcsolatos tanügyigazgatási feladatokat,
  • kapcsolatot tart a gyakorlati képzést segítő intézményekkel,
  • elkészíti és ellenőrzi a szakmai túlóra-elszámolást,
  • a nevelők és előadók adminisztrációját alkalomszerűen ellenőrzi,
  • irányítja és ellenőrzi az egészségügyi szakmai munkaközösséget,
  • külső óraadók (orvosok, egészségügyi dolgozók) munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése,
  • a szakmai gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközök állagának folyamatos ellenőrzését, a hiányok pótlását, az anyagbeszerzést, a leltározást és a selejtezést végzi.
  • figyelemmel kíséri az intézmény képzésével és tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeinek teljesítését, a jogszabályok rendelkezéseinek megtartását, ezek megsértése esetén intézkedéseket kezdeményez,
  • évközi külső szakmai gyakorlatok előkészítése,
  • év végi, vizsgamegelőző gyakorlatok szervezése, ellenőrzése és értékelése az egészségügyi intézményekben,
  • megtervezi és megszervezi a szakmai vizsgákat,
  • az egészségügyi szakközépiskolai érettségi vizsgák szervezésében segítséget nyújt a középiskolai igazgatóhelyettesnek,
  • irányítja a szakmai versenyekkel kapcsolatos feladatokat,
  • a munkavédelmi szemlék vezetője,
  • az iskolaorvosi szolgálat koordinálása,
  • a szakmai iskolai órarend elkészítése,
  • az iskolarendszeren kívüli oktatás szervezése:
    • beiskolázási feladatok,
    • tantárgyfelosztás, órarend elkészítése,
    • tanulói mulasztások figyelemmel kísérése,
    • tanári adminisztráció ellenőrzése,
    • helyettesítések szervezése,
    • a szakmai gyakorlatok szervezésének, végrehajtásának ellenőrzése,
    • vizsgák előkészítése, szervezése,
    • a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok végrehajtásának ellenőrzése.

Gazdasági vezető

A vezető beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Közvetlenül irányítja a gazdasági és nem pedagógus munkakörbe besorolt alkalmazottakat, a rendszergazda és az iskolatitkárság kivételével.

Felelős:

  • anyagi felelősséggel tartozik az intézmény gazdálkodásáért,
  • a nem pedagógus munkakörökbe tartozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlásáért - az igazgatóval egyetértésben,
  • a tantestület időben történő tájékoztatásáért az őket érintő gazdasági jellegű változásokról,
  • a költségvetési és gazdálkodási tervek, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért,
  • a számviteli, pénzügyi adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért,
  • a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért,
  • a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányításáért és ellenőrzéséért,
  • térítési díjak befizetéseinek ellenőrzéséért és a többletbefizetések visszatérítéséért,
  • beruházás megtervezéséért,
  • a selejtezések, leltározások tervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért,
  • a szabadságolási terv elkészítéséért,
  • negyedévente a tantestület előtt a költségvetési beszámoló megtartásáért.

A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE

Az igazgatót akadályoztatása esetén azonnali döntést igénylő, nem kizárólagos hatáskörébe tartozó, valamint a gazdálkodási jogkörbe nem tartozó ügyekben teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek az alábbi sorrend szerint helyettesítik: a középiskolai igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, a felső tagozat és nyolc évfolyamos gimnázium igazgatóhelyettese.

Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgató helyettesítéséről a fenntartó gondoskodik. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el.

Az igazgató és a középiskolai igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata, az ő távolléte esetén pedig a felső tagozat igazgatóhelyetteséé.

A vezetők egyidejű távolléte esetén a fenntartó gondoskodik a helyettesítésről az iskolatitkár jelzése alapján.

A gazdasági vezetőt távolléte esetén az igazgató helyettesíti.

A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

A nevelőtestület tagjai: (Közoktatási tv. 56.§)

  • valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazott,
  • a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazott: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, védőnő, szabadidő-szervező, rendszergazda, könyvtáros, honlapkezelő,
  • a gazdasági vezető.

A nevelőtestület értekezletei:

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart.

A nevelőtestületi értekezleteken elhangzó, az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták - a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével - szolgálati titkok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni.

A nevelőtestület döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. Egyes kérdésekben a nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét a szakmai munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyeket átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, vagy a nevelőtestület egy meghatározott csoportjára. A feladat elvégzésére megbízást az igazgató ad (pl. fegyelmi eljárás, osztályozó értekezlet, osztályozó vizsgák, pótló vizsgák, alapdokumentumok felülvizsgálata, stb.).

A nevelőtestületi értekezlet rájuk vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői közösség képviselőjét és a diákönkormányzat elnökét is meg kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató vagy az általa megbízott igazgatóhelyettes látja el.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet hitelesíteni és iktatni kell. Az értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület két tagja aláírásával hitelesíti - igazgatói megbízás alapján. A félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyvét meg kell küldeni a fenntartónak.

  1. A nevelőtestület rendes értekezletei: tanévnyitó, tanévzáró, osztályozó, nevelési értekezletek.
    A nevelőtestületi értekezleteket - az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal - az iskola igazgatója hívja össze.

  2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: Összehívásáról az igazgató dönt. Az értekezlet napirendjét legkésőbb három nappal előbb ki kell hirdetni. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok legalább egyharmadának aláírása, valamint a tárgy megjelölése szükséges. Az értekezletet - tanítási időn kívül - a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

  3. A mindennapi iskolai munka szervezéséről, az aktuális feladatokról heti rendszerességgel az igazgató tájékoztató megbeszéléseket tart a tantestület részére, melyekről feljegyzés készül.

    A nevelőtestületi értekezlet lebonyolítása:

    A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettese) készíti elő.
    A nevelőtestület többek között a következőkben jogosult dönteni:

    • Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása,
    • a Pedagógiai program elfogadása,
    • a Házirend elfogadása,
    • a munkaterv, a tanév rendje /tanévnyitó értekezlet/,
    • a fegyelmi ügyekben,
    • a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása,
    • a tanuló érdekében kezdeményezheti az iskolaváltoztatást elégtelen tanulmányi munka esetén, vagy ha a tanuló az iskola szellemiségét nem tudja elfogadni,
    • szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása,
    • az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló, elemzés elfogadása,
    • a Diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása,
    • a nevelőtestületi jogkörök átruházása.

    Az igazgató az eldöntésre váró kérdésekkel kapcsolatos írásos anyagot az értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban átadja a szakmai munkaközösségek vezetőinek, gondoskodik annak tanári faliújságra történő kifüggesztéséről.

    A munkaközösség-vezető feladatai a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében és lebonyolításában:

    • A nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét, javaslatait.
    • Az értekezlet előtt legalább 1 nappal írásban átadja az igazgatónak:
      • tanév elején a munkaközösség saját működési területére vonatkozó éves munkatervét, valamint a nevelőtestület által készítendő éves tervhez a munkaközösség javaslatait,
      • a félév és a tanév végén az intézmény adott időszakra vonatkozó munkáját átfogó elemzés elkészítéséhez a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést.

    SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

    A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe.

    A munkaközösség vezetője - akit a munkaközösség tagjai jelölnek - az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, az igazgató által megbízott pedagógus. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. A munkaközösség készíthet saját Szervezeti és Működési Szabályzatot. A munkaközösség saját programjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét.

    Az osztályfőnöki munkaközösség

    A munkaközösség tagjai az adott képzési szinten megbízott osztályfőnökök.

    Az osztályfőnökök munkáját az iskolatípusonként, illetve tagozatonként a munkaközösség javaslata alapján az igazgató által megbízott munkaközösség-vezető koordinálja.

    A munkaközösség feladatai:

    • a pedagógiai programban megfogalmazott, az iskola szellemiségének megfelelő nevelési célok megvalósítása,
    • a diákok iskolai és lelki fejlődésének irányítása, szervezése, az ehhez kapcsolódó programok lehetőségének megteremtése, és más munkaközösségekkel együttműködve azok megvalósítása (pl. sportnap, lelkigyakorlatok, farsang),
    • a tanév elején elkészíti éves munkatervét (a tanév rendjének figyelembe vételével),
    • negyedévente legalább egyszer tanácskozik, az aktuális feladatokról és nevelési kérdésekről pedig havonta egyeztet.

    Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztály tanulói és az osztályfőnök az osztályban tanító szaktanárok közül pótosztályfőnököt kér fel, aki az osztályfőnök hosszabb (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén az igazgató írásos megbízása alapján ellátja az osztályfőnöki teendőket. Az osztályfőnöki pótlék arányos része ebben az esetben a pótosztályfőnököt illeti meg.

    Az osztályfőnök feladatai:

    • felelősséggel tartozik a rábízott tanulók erkölcsi neveléséért,
    • köteles megismerni tanítványai családi hátterét, tájékozódni iskolán kívüli elfoglaltságaikról,
    • figyelje és segítse a hátrányos helyzetű tanulókat,
    • legyen kidolgozott nevelési terve, osztályfőnöki tanmenete,
    • legyen kapcsolatban az osztályában tanító tanárokkal, látogassa osztálya tanóráit,
    • elvégzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs teendőket (osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány, ellenőrző, beírási napló folyamatos vezetése, statisztikai jelentések és nyilvántartások elkészítéséhez adatgyűjtés és adatszolgáltatás, tanulóknak és szülőknek szóló tájékoztató információk továbbítása, jelentkezések összegyűjtése az osztályban, stb.),
    • szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti elgondolásait, kikéri a szülők véleményét,
    • a tanuló magaviseletében mutatkozó negatív változást jelzi a szociálpedagógusnak,
    • szervezi osztálya tanulmányai kirándulásait és segíti a tanulókat a programok szervezésében,
    • segíti az osztály diákképviselőinek munkáját,
    • a helyes pályaválasztás érdekében együttműködik a szülőkkel,
    • ellenőrzi a tanulók hiányzásait, és elvégzi a mulasztott órák igazolását,
    • legalább negyedévente ellenőrzi az osztálynaplóban a szükséges érdemjegyek meglétét, bejegyzését és a szülő aláírását az ellenőrző könyvben, illetve egyezését az osztálynaplóval (eltérés esetén az érintett szaktanárral egyeztetve javítja vagy javíttatja, illetve pótolja vagy pótoltatja a hiányokat),
    • kíséri és felügyeli az osztályt az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken, szentmiséken (akadályoztatása esetén az igazgató vagy helyettese kísérőt jelöl ki),
    • félévente - az osztályozó konferenciák előtt - írásos értékelést, beszámolót készít az osztály tanulmányi előmeneteléről, magaviseletéről a vezetés által megadott szempontok alapján.

    Szakmai munkaközösségek

    Az azonos tárgyat tanító, azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok szakmai munkaközösséget alkotnak.

    A munkaközösség feladatai:

    • minden tanév elején saját munkatervet készít - az iskolai tanév rendjének figyelembevételével,
    • dönt a versenyekre való jelentkezésről,
    • saját SZMSZ-t készíthet,
    • javaslatot tesz a munkaközösség vezető személyére, akinek a megbízást az igazgató adja, aki:
      • a tagok javaslatai alapján munkatervet és költségvetési tervet készít,
      • irányítja a szertárak és szaktantermek fejlesztését az iskola lehetőségeinek figyelembevételével,
      • elvégzi az éves leltározási és selejtezési feladatokat,
      • elkészíti a tantárgyaira vonatkozó tankönyvrendelést,
      • törekszik az iskolán belüli egységes értékelésre: kidolgozza és a helyi tantervben rögzíti a munkaközösség tantárgyi mérési-értékelési alapelveit, módszereit, eljárásait,
      • intézkedik minden olyan kérdésben, amellyel a tantestület megbízza,
      • javaslataival segíti az igazgató munkáját.

    A fenti feladatok az osztályfőnöki munkaközösségre is vonatkoznak.

    A munkaközösség vezetőjének feladatai:

    1. Szervezi és irányítja a szakmai közösség szakmai munkáját:
      • figyelemmel követi a versenyeket, pályázatokat,
      • koordinálja a továbbképzéseken való részvételt, és megszervezi az ott szerzett tapasztalatok, információk munkaközösségen belüli megbeszélését, ismertetését,
      • versenyeket szervezhet, pályázatokat írhat ki öntevékenyen a munkaközösség tagjainak ötletei és segítő munkája támogatásával,
      • javaslatot tesz - a munkaközösség tagjaival való megbeszélés után - a tantárgyfelosztásra, az óraszámokra, a csoportbontások megvalósításának módjára,
      • szükség szerint - de legalább kéthavonta - munkaközösségi értekezletet tart az aktuális feladatokról, és ezeket a feladatokat az igazgatóhelyettesekkel egyezteti,
      • képviseli a munkaközösséget a kibővített iskolavezetőségi üléseken,
      • tanév elején elkészíti a munkaközösség szakhelyettesítési rendjét, és annak egy példányát átadja az igazgatóhelyetteseknek. Hiányzó szaktanár helyettesítésének megszervezésében az igazgatóhelyettes felkérésére, azzal együttműködve megszervezi a szakhelyettesítést,
      • ellenőrzi és irányítja az éves leltározási és selejtezési munkákat.
    2. Segíti a vezetés belső ellenőrzési munkáját:
      • lehetőségeihez mérten látogatja a munkaközösség tagjainak óráit, s ezekről segítő, alkotó szándékú véleményt mond az órát vezető tanárnak,
      • irányítja a munkaközösség értékelési szabályzatának elkészítését és betartását,
      • ellenőrzi a tantervek megvalósítását és ellenőrzi az egységes követelményszintek megvalósulását, az értékelés következetességét, gyakoriságát, változatosságát (kellő számú felelet, dolgozat),
    3. Képviseli a munkaközösséget, tagjainak szakmai érdekeit:
      • a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét, javaslatait,
      • írásban továbbítja az igazgatóhoz:
        • tanév elején a munkaközösség saját működési területére vonatkozó éves munkatervét, valamint a nevelőtestület által készítendő éves tervhez a munkaközösség javaslatait,
        • tanév végén az intézmény éves munkáját átfogó elemzés elkészítéséhez a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést,
      • elkészíti javaslatát az iskolai éves költségvetéshez,
      • munkaközössége tagjainak munkáját megismerve, értékelve javaslatot tehet a jutalmazásra, minőségi bérezésre,
      • javaslatot tehet új kolléga felvétele esetén, figyelembe véve a munkaközösség már itt dolgozó tagjainak véleményét, érdekeit.

    A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje:

    • heti rendszerességgel egyeztetik a munkaközösség-vezetőkkel kibővített vezetői operatív értekezleten az éves munkatervben tervezett, aktuális intézményi feladatok végrehajtását,
    • a megvalósításban segítik egymást az információk továbbadásával, javaslatokkal, közös munkavégzéssel, részvétellel,
    • tájékoztatják egymást aktuális feladataikról és eredményeikről szóban, a heti tanári értekezleten,
    • a szakmai együttműködés erősítése érdekében közös megbeszéléseket, óralátogatásokat szerveznek.

    PEDAGÓGUSOK

    Etikai elvárások:

    Minden tanár elsősorban élete példájával nevel. Ez az iskolai és iskolán kívüli magatartására egyaránt igaz. Az iskola tanulóitól és a szülőktől, hozzátartozóiktól- a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével - nagy értékű ajándékot, kölcsönt nem fogadhatnak el.

    Személyes ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról soha ne feledkezzenek meg!

    A pedagógus a tanulókkal mindig következetesen és szeretetteljesen viselkedjen, testi fenyítést ne alkalmazzon. A szülőkkel, a pedagógustársakkal igyekezzen jó nevelési kapcsolatot kialakítani. A megbeszéléseken ügyeljen az iskola jellegének megfelelő hangnem és stílus alkalmazására.

    A szolgálati titok megőrzésére az iskola minden dolgozója köteles. Szolgálati titoknak minősül az alkalmazott tudomására jutó, az intézménnyel és működésével kapcsolatos, nem tájékoztató jelleggel elhangzó információ (pl. személyi vonatkozású adatok, az intézmény hírnevét hátrányosan befolyásoló információk, iskolán és tantestületen belüli konfliktusok, viták, stb.).

    Az iskolai élet egészére figyelve - saját munkakörén túl is - segítse a közösség tagjainak emberi és keresztény kibontakozását.

    A pedagógus a tanteremben, előadóteremben, folyosón és más, a tanulók által is használt helyiségekben nem dohányozhat, csak a kijelölt dohányzóhelyen. Az iskolában alkoholt nem fogyaszthat. Öltözéke legyen a munkahelynek, illetve az iskola szellemiségének megfelelően szolid, mértéktartó.

    Munkaköri kötelességek:

    • a kötelező órák megtartása,
    • pedagógus óráit köteles pontosan kezdeni és befejezni,
    • esetleges akadályoztatását aznapi első tanórája előtt legalább fél órával jeleznie kell az iskola titkárságán,
    • óra elhagyására vagy cseréjére csak indokolt esetben, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel kerülhet sor,
    • a nevelés, a tanulókkal való egyéb, közvetlen foglalkozás, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik,
    • nevelőmunkájához azokat a módszereket válassza ki, melyek tevékenységét leginkább hatékonnyá és eredményessé teszik,
    • fordítson külön gondot a gyenge képességű tanulókra, és segítse elő a tehetségesebb tanulók hatékonyabb fejlődését,
    • rendszeres önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel és a munkaközösség munkájába való bekapcsolódással fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét,
    • tartson rendszeres kapcsolatot az osztályfőnökkel és a szülőkkel,
    • tanítói, tanári munkáját tanmenet szerint végezze, amely lehet egyénileg készített, az alkalmazott tankönyvhöz kiadott, vagy a munkaközösség által egységesen elfogadott tanmenet is,
    • a tanmenet tartalmazza az éves óraszámot, tanórákra lebontva és megtervezve a tantárgyi tematikát, az alkalmazni kívánt taneszközök (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) listáját, a számonkérések idejét és formáját (felmérés, témazáró, stb.).
    • tanóráinak megtartását folyamatosan adminisztrálja a naplókban,
    • az órájáról hiányzó tanulókat jelezze,
    • a tanulók dolgozatait 10 munkanapon belül, heti 1 órás tantárgy esetén 5 tantárgyi órán belül javítsa ki, a tanulókkal az eredményt közölje,
    • a tanulók szóbeli feleleteit a számonkérés után közvetlenül értékelje, az érdemjegyet közölje a tanulóval,
    • a tanuló osztályzatait az ellenőrzőben aláírásával lássa el, a naplóba pedig írja be,
    • segítse az iskolán kívüli programok, osztálykirándulások, táborok és túrák megvalósítását,
    • a pedagógus munkaidejét a Munka Törvénykönyve szabályozza, a heti munkaidő 40 óra,
    • a pedagógusnak teljes munkaidejéből annyit kell az iskolában eltöltenie, amennyi munkája hiánytalan és igényes elvégzéséhez szükséges,
    • a nyári szabadság megkezdéséig a pedagógusnak adminisztrációs feladatait maradéktalanul teljesíteni kell, az iratokat a titkárságon le kell adnia.

    Ha a pedagógus a kötelező feladatait a szakmai elvárásoknak megfelelően teljesítette, anyagi ellenszolgáltatás fejében munkaköri kötelességein túl egyéb iskolai feladatokat is vállalhat önkéntesen (pl. hiányzó pedagógus helyettesítése, helyi tanterv átdolgozása, pályázati munka, minőségfejlesztés, stb.). Külön díjazással járó túlmunkát eseti írásbeli megbízás alapján végezhet.

    A pedagógusok teljesítményértékelésének szabályozását az IMIP tartalmazza.

    A NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐK

    Rendszergazda

    A rendszergazda feladata az iskolai számítástechnikai eszközpark működőképességének biztosítása. Figyelemmel kíséri a hardver és szoftverpiac fejlődését, az emelt és középszintű érettségi vizsgákhoz kapcsolódó szoftverek listáját, ennek alapján végzi az intézményi hálózat és géppark folyamatos fejlesztését. Iskolai számítógépre szoftvert csak a rendszergazda telepíthet.

    Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladataihoz igazítva, a szükséges igényeket figyelembe véve az igazgató közvetlen alárendeltségében végzi, tevékenységéről neki köteles beszámolni. Közvetlenül segíti az igazgatóhelyettesek munkáját (órarendkészítés, ADAFOR program, kétszintű érettségi program, beiskolázás, egyéb informatikai adatszolgáltatások).

    Anyagi kérdésekben javaslatot nyújt be az igazgatónak, aki a gazdasági vezetővel egyeztetve döntést hoz.

    Szakmai tájékoztatókon és továbbképzéseken való részvételét és annak költségeit az intézmény biztosítja.

    A honlapkezelő

    Az Intézményi honlap: A Padányi Katolikus Gyakorlóiskola (továbbiakban: Intézmény) internetes reprezentációja, jövőbeli sikeres fennmaradása, valamint mindenkori működése hatékonyságának növelése érdekében önálló Intézményi honlapot (továbbiakban: honlap) tart fenn saját szerver-rendszerén.

    A honlapkezelő: Az Interneten megjelenő honlap tartalmi és fizikai kialakítása, valamint a tartalmak felvitele-módosítása-törlése (továbbiakban: karbantartás) feladatának (együttesen továbbiakban: honlap-szerkesztés) ellátására az Intézmény igazgatója határozatlan időre bíz meg olyan személyt (továbbiakban: honlapkezelő), aki az iskola dolgozója, felsőfokú végzettséggel rendelkezik informatikai szakirányban, kellő jártassággal, tapasztalattal bír a weblap-szerkesztés, valamint a honlap-fenntartás szakmai területén. Feladatkörét az SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.

    Könyvtáros

    A könyvtáros feladata az iskola könyvtárának működtetése. A szakmai munkaközösségekkel egyeztetve végzi a könyvtári eszközök folyamatos fejlesztését. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladataihoz igazítva, a szükséges igényeket figyelembe véve a középiskolai igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltségében végzi, tevékenységéről neki kötelesek beszámolni. Közvetlenül segíti a szaktanárok munkáját könyvtári órák, szakkönyvek, tankönyvek és multimédiás szemléltető eszközök biztosításával. Az osztályfőnökök közreműködésével felszólítja tanulókat könyvtári tartozásainak rendezésére az utolsó tanítási napot megelőző két héttel.

    Együttműködik az igazgatóhelyettesekkel a statisztikai jelentések elkészítésében, valamint a gazdasági vezetővel az ingyenes tankönyvellátás biztosításában.

    Anyagi kérdésekben javaslatot nyújt be az igazgatónak, aki döntést hoz a beszerzésekről.

    Szakmai tájékoztatókon és továbbképzéseken való részvételét és annak költségeit az intézmény biztosítja.

    Részletes munkaköri feladatait a Könyvtár Működés Szabályzata tartalmazza.

    Programszervező

    A programszervezői feladatok ellátása igazgatói megbízás alapján történik, tanévenkénti megújítással. A feladatok ellátásához szükséges órakedvezményt a tanévre vonatkozó tantárgyfelosztásban kell rögzíteni.

    Feladatköre:

    A programszervező bekapcsolódik az iskolai ünnepségek, kulturális rendezvények, hagyományos programok (farsang, iskolabál) szervezésébe a munkaközösségek igényeinek megfelelően. Segíti a műsorok összeállítását, a műsorpróbákat és az előadások lebonyolítását. Felkérésre a program kizárólagos felelőse is lehet.

    A külső helyszíneken történő szereplések előkészítésében - műsor összeállítása, szereplőválogatás, próbák - és lebonyolításában - időpont egyeztetések, műsorvezetés - aktívan közreműködik (pl. Alma Mater, városi rendezvényeken történő fellépések).

    Az iskolai kiadványok szerkesztésében aktívan közreműködik:

    • Az évkönyv évenkénti megjelenése érdekében (legkésőbb november 30-ig) folyamatosan anyaggyűjtést végez - beszámolók, cikkek, fotók, stb. -, és a szerkesztési munkálatokat elvégzi. A nyomdakész állapotba hozott anyagot, a nyomtatási példányszámot és a nyomdai megbízást előzetesen egyezteti az igazgatóval. Megrendeli az évkönyv nyomtatását, és figyelemmel kíséri annak határidőre történő elvégzését.
    • Az iskolaújsághoz anyaggyűjtés és a szerkesztési munkák elvégzése, sokszorosítás. Az újság évente legalább 2 alkalommal jelenjen meg. (Ha tanítási szünetek előtt történik a megjelenés, akkor legalább 1 héttel a szünet kezdete előtt.)
    • Fotózás az iskolai programokon előzetes egyeztetés alapján. A fotókat a honlap számára is továbbítja a honlapkezelőhöz.
    • Iskolai kiadványok - szóróanyagok - szerkesztésének segítése (pl. beiskolázási tájékoztató, prospektus, stb.).
    • Tájékoztató anyagokkal segíti az iskolai honlap szerkesztését.

    Egyéb, szervezéssel kapcsolatos feladatok elvégzését előzetes egyeztetés alapján, külön megbízással, túlmunkában is elláthatja.

    Iskolatitkárság

    Személyzete: az iskolavezetés operatív ügyintézői, az iskolatitkárok.

    Munkájukat az igazgatóság (az igazgató és az igazgatóhelyettesek) irányítja.

    Feladatuk:

    • tanulói nyilvántartás, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztráció,
    • tanulói azonosító nyilvántartás iskolára vonatkozó adatainak kezelése, frissítése, jelentések elkészítése,
    • diákigazolványokkal kapcsolatos ügyintézés,
    • diákok, szülők kéréseivel kapcsolatos ügyintézés, igazolások kiadása,
    • iratkezelés, levelezés, postázás, irattár kezelése,
    • jegyzőkönyvek elkészítése, nyomtatványok kezelése, nyilvántartása és kiadása,
    • beiratkozás előkészítése, adminisztrációja,
    • a szaktanárok, osztályfőnökök írásos munkáinak elkészítésében való segítségnyújtás.

    A vezetők felügyeletével gondoskodnak a szükséges nyomtatványok megrendeléséről. Kapcsolatot tartanak a vezetőkkel, a munkaközösségekkel, az osztályfőnökökkel.

    Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

    Tevékenységét igazgatói megbízás alapján, a Közoktatási törvény 41., 48., 49.§, valamint a 11/1994. MKM rendelet 6.§ és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17.§ előírásai szerint végzi.

    Tanév elején elkészíti a gyermek- és ifjúságvédelmi programot, mely az intézmény éves munkatervének része.

    Rendszeres és folyamatos feladatai:

    • a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók felkutatása és nyilvántartása, az érintett családok látogatása az osztályfőnökök segítségével,
    • kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családvédelmi Központtal és a Nevelési Tanácsadóval, az iskolapszichológussal, az iskolaorvossal és a védőnővel,
    • fogadóórák tartása igény szerint,
    • a mentális problémák feltárása,
    • nagycsaládosok támogatásának megszervezése,
    • szabadidős programok szervezésének elősegítése,
    • térítési és szociális kedvezmények, ösztöndíjak igénybe vételének koordinálása,
    • a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatásához szponzorok felkutatása,
    • az iskola egészségnevelési programjának megvalósítását segíti, az osztályfőnökökkel együttműködve prevenciós tevékenységet folytat,
    • a BTM-es és SNI-s gyermekek vizsgálatra küldése, vizsgálatok koordinálása,
    • tanulói felmentések előkészítése a szakértői vélemények alapján,
    • fegyelmi ügyekben a vizsgálatot megelőző egyeztető eljárás segítése, koordinálása,

    Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

    A tanítási napokon a tanulók ingyenes, rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos a védőnővel együtt végzi meghatározott időpontokban. Az ellátás időpontjáról a tanulók a tanév elején az orvosi szoba ajtajára kifüggesztett ellátási rendből és az osztályfőnökök tanév eleji szóbeli tájékoztatásából értesülnek.

    • ha a tanuló az iskolaorvosi ellátása miatt tanítási óráról hiányozni fog, akkor azt előzetesen a hetesnek köteles jelezni. A hetes által jelentett hiányzó tanulót a szaktanár az osztálynaplóba bejegyzi, a mulasztás igazolása pedig az osztályfőnök feladata. Az orvosi szobában ellátást igénybe vevő tanulókat a védőnő az ellátási naplóba bejegyzi,
    • ha a tanulót állapota miatt az osztályközösségbe nem lehet visszaengedni, akkor az iskolaorvos vagy a védőnő értesíti erről az osztályfőnököt vagy az ügyeletes igazgatóhelyettest, akik telefonon tájékoztatják a szülőt a tanuló állapotáról és egyeztetik a hazaengedését. A tanuló mulasztását a további tanítási órákról ebben az esetben igazoltnak kell tekinteni.

    A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzésére a védőnő az alábbi szűrővizsgálatokat szervezi meg és bonyolítja le:

    • érzékszervi szűrővizsgálatok: látásélesség és színlátás vizsgálata, hallásvizsgálat,
    • belgyógyászati vizsgálat, vizeletvizsgálat,
    • a 8. évfolyamos tanulók továbbtanulás előtti általános orvosi vizsgálata.

    A szűrővizsgálatok időpontját legalább egy héttel korábban egyezteti az érintett igazgatóhelyettessel, aki értesíti a szaktanárokat és az osztályfőnököt a vizsgálat időpontjáról. A vizsgálat ideje alatt az órát tartó szaktanár látja el a várakozó tanulócsoport felügyeletét.

    Az iskolaorvos és a védőnő:

    • folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel és az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével,
    • elsősegélyben részesíti a hozzá forduló diákokat,
    • tájékoztatja az igazgatót és az osztályfőnököket a segítségét kérő diákok állapotáról,
    • szükség szerint felveszi a kapcsolatot külső szakorvosokkal. Az osztályfőnökkel egyeztetve pszichológiai vizsgálatot javasolhat,
    • segíti az iskolában folyó egészségnevelési tevékenységet: egészségügyi felvilágosító órák, előadások tartása, szakmai tanácsadás a pedagógusoknak, osztályfőnököknek.

    A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI, A TÚLMUNKA DÍJAZÁSÁNAK ALAPELVEI

    Az intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható kereset-kiegészítés egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre.

    Az igazgató terjeszti elő a munkaközösség-vezetők javaslatával, a szülői szervezet és a nevelőtestület konszenzusával lép életbe.

    Feltételei:

    • átmeneti többletfeladatok ellátása,
    • az átlagosnál jobb munkateljesítmény elérése.

    A tartósan kiemelkedő munkavégzést az iskola javaslatára a fenntartó Szent Gellért-díjjal jutalmazza.

3. rész
A GYAKORLÓISKOLAI TEVÉKENYSÉG RENDJE

A mindenkori hallgatói létszám és az órarendek alapján a veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola szakreferense és a gyakorlóiskola koordinátora minden év szeptember elején közösen alakítják ki a hospitálás adott évi rendjét, és folyamatosan tartják a munkakapcsolatot a hallgatók hospitálásának irányításában és ellenőrzésében. A koordinátor a gyakorlóiskola vezetését és tantestületét folyamatosan tájékoztatja a tevékenységgel kapcsolatos feladatokról, információkról.

A negyedéves hittanár szakos hallgatók a gyakorlóiskolában általános hospitálásokon vesznek részt, melynek során mentortanáraik vezetésével félévente 25 különböző órát látogatnak.

Iskolában, vezetőtanár irányításával végzett csoportos és önálló tanítási gyakorlat ideje 90 óra, amelyből 45 óra az általános jellegű gyakorlat és szakonként 45 óra az adott szakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos gyakorlati foglalkozás, ennek keretében 15 óra az önállóan megtartott tanítás.

A főiskolai koordinátor

A főiskolai koordinátor irányítja az általános hospitálásokban részt vevő vezető tanárok munkáját, a hallgatók gyakorlati tevékenységét, összeállítja a hallgatók gyakorlati órarendjét, kapcsolatot tart a főiskola kari koordinátoraival.

Továbbá megszervezi a bemutató tanításokat, a csoportos és egyéni hospitálásokat, a főiskolai hallgatók nem órarendszerű tevékenységét (délutáni foglalkozások, nyári táborozások, szakköri és fakultációs tevékenységek), az andragógiával összefüggő tevékenységeket, a szociális munkások iskolai gyakorlatát. A csoportos és egyéni hospitálások időpontjairól előzetesen írásban tájékoztatja a tantestületet a faliújságon.

Dönt az egyéni hospitálási kérelmekről. A vezetőtanárokkal közösen dönt a vizsgatanításra bocsáthatóságról és azok időpontjairól. Az általános hospitálások gyakorlati lebonyolításában mentortanár-segítőt jelöl ki.

A hit- és erkölcstan tantárgy vonatkozásában mindezeket a feladatokat a hittan munkaközösség vezetője a mentortanárokkal közösen végzi el.

Mentorok, vezető tanárok

Az általános hospitálás mentorai, valamint a hittan tantárgy vezető tanárai irányítják a főiskolai hallgatók csoportos és egyéni tevékenységét, bemutató órákat tartanak, előkészítik és szervezik az óralátogatásokat, a bemutató tanításokat, az egyéni és csoportos gyakorlatokat, a nem órarendszerű tevékenységeket. Felkészítik a hallgatókat az egyéni, önálló tanításra, megszervezik a vizsgatanításokat, ellenőrzik a főiskolai hallgatók felkészültségét, óravázlatait, csoportos és egyéni hospitálási naplóit. Továbbá a hallgatók tevékenységét adminisztrálják és segíthetnek a szakdolgozat-írásban.

További feladatuk az iskolai élet dokumentumainak elemző bemutatása, valamint a nem órarendszerű tevékenységekkel való megismertetés, amelyhez a mentorok az igazgatóhelyettesek segítségét is kérhetik.

A mentor-tanárok feladatai:

  • a hallgatók órára-foglalkozásra való egyéni vagy csoportos felkészítése (tananyag, foglalkozási téma kijelölése, a tanításhoz szükséges instrukciók, segédletek, eszközök megadása, módszertani tanácsok, az előzmények és az elméleti alapok ismertetése),
  • a hallgatók által tartott órák, foglalkozások felügyelete (hallgató önállóan nem maradhat gyermekekkel),
  • a hallgatók által tartott órák és foglalkozások elemzése, értékelése,
  • a hallgatók írásos munkáinak (tervezeteinek, vázlatainak, feladatlapoknak…) javítása, értékelése,
  • a hallgatók felkészítése a tanulók megismerésének módszereire, írásos teljesítményük értékelésére,
  • a hallgatók megtanítása a pedagógusi munkával járó adminisztrációs tevékenységekre (napló-és anyakönyvvezetés, ellenőrzők kitöltése, stb.),
  • a hallgatók felkészítése a szülőkkel való tartalmas kapcsolatok kiépítésére,
  • a hallgatók bevezetése a tantestületi életbe: a munkatársakkal, vezetőkkel való kapcsolatformák bemutatása, gyakorlása,
  • a hallgatók megtanítása az iskolai dokumentumok használatára és alkotó alkalmazására (tanterv, tankönyv, munkaterv, tanmenet),
  • a hallgatói dokumentumok aláírását megtagadhatja, ha a hospitálási naplók, az óravázlatok hiányosak vagy nem szakszerűek.

FELADATOK ÁLTALÁNOS HOSPITÁLÁSOK ESETÉN

Bemutató tanítás: egy főiskolai évfolyam részvételével

Helyszín: a gyakorlóiskola kijelölt terme

Feladatok:

  • a bemutatást végző mentortanár - a főiskola koordinátor tanárával konzultálva - elkészíti a bemutató óravázlatát, azokat sokszorosítja az erre a célra biztosított fénymásolási keret terhére, és eljuttatja a hallgatókhoz,
  • a tanárjelölteket felkészíti a bemutató órára, majd annak megtartása után - az óravázlat végén feltüntetett megfigyelési szempontok alapján - velük közösen elemzi a látottakat, hallottakat,
  • a bemutató tanításról a hallgatók hospitálási naplót vezetnek, amit aláíratnak a látogatott órát tartó szaktanárral, majd a főiskola koordinátorának átadnak.

Csoportos hospitálás:

Általános jellegű tantárgyak esetében gyakorlóhelyenként, alkalmanként maximum 10 hallgató, hittan tantárgy esetében gyakorlóhelyenként, alkalmanként maximum 5 hallgató.

főiskolai hallgatók a mentortanár irányításával végzik az óralátogatást, s közvetlenül az óra megtekintése után az adott megfigyelési szempontok alapján elemzik a látottakat, hallottakat. Az óráról készült csoportos hospitálási naplókat a mentortanár kézjegyével látja el.

A csoportos hospitálások során a mentortanár megtanítja a hallgatókat az óravázlat készítésére, a tanmenet összeállítására, az óraértékelési szempontrendszerre, pedagógus-asszisztensi feladatok ellátására (helyes naplókitöltés, óraelőkészítés, órai adminisztráció, ellenőrzés, nehezebben haladó tanulók segítése, stb.).

Egyéni óralátogatás: A mentortanár beosztása alapján, egyénileg.

A hallgató köteles a mentortanár által kijelölt órákat látogatni, azokról hospitálási naplót készíteni. Az órát tartó pedagógus kötelessége a látottakról legalább néhány perc erejéig elbeszélgetni a hallgatókkal. A hallgató köteles az óramegbeszélésen részt venni.

A HITTAN TANTÁRGY HOSPITÁLÁSA

Az V. évfolyamos hallgatók a gyakorlóiskolában a mentortanár irányításával a IX. félévben minimum 30 óra hittanórán kötelesek hospitálni.

Ennek megoszlása a következő:

  1. Hittan bemutató tanítás, évfolyamszintű - 6 óra
  2. Hittan csoportos hospitálás, csoportonként maximum 5 fő - 9 óra
  3. Hittan egyéni hospitálás - 15 óra

A hittan tantárgy hospitálásának ütemezése:

  • Bemutató tanítás: a főiskola és az egyetem szorgalmi időszakában.
  • Csoportos hospitálás: a főiskola és az egyetem szorgalmi időszakában.
  • Egyéni hospitálás: a főiskola és az egyetem szorgalmi időszakában.
  • A gyakorlótanítás ideje: 15 óra

A gyakorlótanítás: a hittan mentortanár felkészítésével és jelenlétében a hallgató által önállóan megtartott 45 perces óra. A gyakorlótanításra csak a kötelező hospitálások igazolt befejezése után kerülhet sor. A hallgató minden órájáról köteles óravázlatot készíteni. A felkészülés minden esetben a mentortanár irányításával történik. A megtartott órákat közösen elemzik. Minderről a hallgató gyakorlótanítási jegyzőkönyvet vezet.

A VIZSGATANÍTÁS

Az államvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgatók eredményes vizsgatanítást mutassanak be.

A vizsgabizottság összetétele: az iskola igazgatója (vagy helyettese), hittan mentortanár, gyakorlóiskolai koordinátor, a főiskola vagy egyetem képviselője.

A vizsgatanítás után először a hallgató értékeli saját teljesítményét, majd a vizsgabizottság tagja mondanak véleményt az óráról. Az így kialakult összkép alapján a bizottság dönt a hallgató érdemjegyéről. A vizsgatanításról értékelő jegyzőkönyv készül. Ha a hallgató nem felel meg a követelményeknek, 30 napon belül javítóvizsgát tehet.

Iskolánk alkalomszerűen másutt (győri, esztergomi tanítóképző főiskola, szombathelyi tanárképző főiskola) tanuló, de Veszprém körzetében lakó hallgatókat is fogad hospitálásra - külön írásos igazgatói engedéllyel.

4. rész
A FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS RENDJE

Az iskolában felnőttoktatás, felnőttképzés folyik azok számára, akik egészségügyi vagy szociális szakképzésben vagy átképzésben vesznek részt.

A felnőttoktatás formái: iskolarendszerű nappali, esti, levelező munkarendben.

A felnőttoktatás, felnőttképzés tanulóira vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza. A szabályok betartásáért a képzés megbízott vezetője (tanfolyamvezető) felelős.

A felnőttképzésben oktatók:

  • eleget tesznek a szakmai statisztikai jelentési kötelezettségeknek,
  • munkájukat a képzési, a minőségbiztosítási és az akkreditációs programokban meghatározottak szerint kötelesek végezni,
  • megbízás alapján végzik a külső mérések lebonyolításával és a feladatlapok javításával kapcsolatos tevékenységet.

A képzéssel kapcsolatos igazolásokat - az igazolás jellegétől függően - az igazgató, a szakmai igazgatóhelyettes és/vagy a titkársági megbízott állítja ki.

5. rész
AZ ISKOLAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE

Az ellenőrzés célja, hogy az ellenőrzés során nyert tapasztalatokat mérlegelve olyan intézkedéseket tehessen az iskola vezetője vagy vezetősége, melynek következtében a kedvező tendenciák felerősödnek, és a tévedések, hibák, mulasztások kijavítására lehetőség nyílik.

A PEDAGÓGUSOK MUNKAVÉGZÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE

Ellenőrzési területek:

  • szakmai tevékenység értékelése,
  • szakmai követelmények megtartása,
  • szakmai ellenőrzés szabályainak megtartása.

Belső ellenőrzésre jogosultak:

  • igazgató,
  • igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, munkaközösség-vezetők,
  • nem pedagógus dolgozóknál a gazdasági vezető, kivéve a rendszergazdát és az iskolatitkárokat.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját.

A gazdasági vezető, az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők a megbízásukból adódó területen végzik az ellenőrzést.

A szakmai munkaközösségek vezetőinek feladatai a belső ellenőrzés során:

  • Az óralátogatásokon szakmai értékelésükkel segítik a pedagógus szakmai munkájának ellenőrzését.
  • Felkérésre tájékoztatást adnak az ellenőrzést végző vezetőnek az ellenőrzött tevékenységről vagy területről.
  • Javaslataikkal segítik az ellenőrzést végző vezetőt a szükséges intézkedések megtervezésében és végrehajtásában.

Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények:

  • Legyen a vezetés szerves része.
  • Legyen jogszerű.
  • Az ellenőrzés során tett megállapítások legyenek tárgyszerűek, szakszerűek, a javaslatok pedig segítő jellegűek.
  • Az ellenőrzést végző ne törekedjen a mindenáron való hibakeresésre.

Az ellenőrzés módszerei:

  • tanórák látogatása,
  • írásos dokumentációk vizsgálata,
  • tanulói munkák vizsgálata,
  • beszámoltatás írásban,
  • a tanórán kívüli tevékenységek vizsgálata.

Az ellenőrzés tervezése:

Az éves ellenőrzési terv fő feladatait, az ellenőrzés területeit és tartalmát, módszerét és ütemezését a tanév elején - az éves munkaterv részeként - az igazgató határozza meg.

A féléves lebontás (a vizsgálatok jellegének, időszükségletének kidolgozása) az igazgatóhelyettesek feladata. Ők határozzák meg a munkatervben a részfeladatokat és felelősöket is.

Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni a tanári szobában a faliújságra való kifüggesztéssel. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

Az ellenőrzést követő feladatok:

  • Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival is meg kell beszélni.
  • Az ellenőrzés során tapasztaltakat és a szükséges intézkedéseket az ellenőrzési naplóban rögzíteni kell. Az ellenőrzési naplót az ellenőrzött és az ellenőrzést végző aláírásával látja el. Az ellenőrzési napló tartalma nem nyilvános. Tartalmát csak az arra jogosultak (az ellenőrzést végző, az ellenőrzött és más, ellenőrzési joggal rendelkező személy) ismerhetik.
  • Az általános tapasztalatokat a tantestületi értekezleteken is összegezni és értékelni kell.
  • Az egész éves ellenőrzési program anyagát (éves ellenőrzési terv és ellenőrzési naplók) iktatószámmal ellátva az irattárban kell elhelyezni.

A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI

  1. szóbeli: felelet, beszámoló, szóbeli vizsga,
  2. írásbeli: felelet-röpdolgozat, felmérő, témazáró dolgozat, írásbeli vizsga, projektmunka, házi dolgozat,
  3. a szakképző évfolyamokon: külső mérés, gyakorlati, szóbeli, írásbeli tantárgyi, és/vagy modulzáró vizsgák.

A szaktanár a dolgozatokat két héten belül kijavítja, érdemjeggyel értékeli. A jegyeket az osztályozó naplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe is köteles bevezetni és aláírni.

A tapasztalatokat szóban vagy írásban értékeli. A kéthetes javítási időt a szaktanár csak indokolt esetben lépheti túl (pl. betegség, előre nem látott akadályoztatás, tanítási szünet).

Az alsó tagozatban az 1. osztályban és 2. osztályban félévkor szöveges értékelést kapnak tanulmányi munkájukról, szorgalmukról, magatartásukról. 2. osztályban év közben osztályzattal is értékelhető teljesítményük. A 3. és 4. osztályban félévkor és év végén osztályzattal értékelik a tanulókat.

Az 5-12. évfolyamokon a tanuló tantárgyi előmeneteléről negyedévkor és háromnegyed évkor a szülőt írásban tájékoztatja: ha a tanuló teljesítménye gyenge vagy bukásra áll. Félévkor osztályzattal értékel. Az egyes tantárgyak osztályzatait az osztályfőnök a félévi bizonyítványhoz hasonlóan az ellenőrzőbe bejegyzi, a tanuló pedig szülőjével vagy törvényes képviselőjével aláíratja.

Félévkor és év végén a tanulói teljesítményeket, magatartást és szorgalmat osztályozó értekezleten az osztályt tanító szaktanárok részvételével értékelik. Az osztályozó értekezleteket az éves munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök készíti elő és vezeti le. Az értekezlet dönt a tanulók magatartás és szorgalom jegyeiről, dicséretekről, osztályozó vizsga szükségességéről, valamint a magasabb osztályba lépésről. Ezeken az értekezleteken az osztályban tanító tanárokon kívül az igazgató vagy helyettese is részt vesz.

Tanév végén a tanulók egész éves munkáját értékeli a szaktanár. A tanuló számára tanév közben a témazáró dolgozatok pótlására és javítására van lehetőség.

Egész éves tananyagból csak az igazgató engedélyével van lehetőség, melyet indokolt esetben (pl. tartós betegség) kérvény beadásával kérhet a szülő. A kérvényt a tanév utolsó tanítási napját megelőző 30. napig be kell nyújtani.

A szakképző évfolyamokon a tanulók munkáját a tantárgyi modulzáró vizsgákon értékelik a szaktanárok.

6. rész
A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató mindig képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak rendszeres kapcsolatot külső szervekkel. A munkaközösséget a tájékoztatókon, konferenciákon a munkaközösség-vezető vagy megbízottja képviseli.

Külső kapcsolat-partner megnevezéseKapcsolattartók
Minisztériumok
Kormányhivatal Oktatási Főosztály
KIR-statisztikai információs rendszer
Veszprémi Érsekség
MKPK Oktatási Osztály, Piarista Rend
KPSZTI
Plébániák, lelkészi hivatalok
Keresztény közéleti egyesületek
MÁK, Nyugdíjfolyósító, Egészségbiztosítási szervek
Bankok, Biztosítók, Telefontársaságok, Magánnyugdíjpénztárak
Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat
Városi és megyei önkormányzatok
Külföldi kapcsolatok
igazgató,
lelki igazgató,
igazgatóhelyettesek,
gazdasági vezető,
titkárság: valamennyi külső partnerrel
Általános iskolák
A város középiskolái
A város közművelődési intézményei
alsó tagozat vezetője,
felső tagozat igazgatóhelyettese,
munkaközösség-vezetők
középiskolai és szakmai igazgatóhelyettes
Veszprémi Egyetem
Érseki Hittudományi Főiskola
főiskolai koordinátor
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI)
Gyógyszerészeti Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Veszprém Megyei Képzési Központja
Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.
A megye városi kórházai
Családsegítő és Gyermekjóléti Központ
Megyei Vöröskereszt
VMJV Egyesített Bölcsődék
Veszprém Megyei Jogú Város Egyesített Szociális Intézménye, Idősek Otthona
Éltes Mátyás Fogyatékosok Nappali Otthona és Gondozó Háza
Országos Mentőszolgálat
Háziorvosi Szolgálat
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (KDRMK)
Máltai Szeretetszolgálat
Katolikus Karitász
Megyei Gyógyszertárak
szakmai igazgatóhelyettes
szakoktatók

Kapcsolattartás formái: Személyes megbeszélések, levélváltás, konferenciák, tájékoztatók, értekezletek, elektronikus kapcsolat, telefon, stb. - az információcsere tartalma szerint.

Rendszeresség: Az együttműködés során adódó feladatok időrendje szerint, de legalább évente.

7. rész
A MŰKÖDÉS RENDJE

NYITVA TARTÁS

Az iskola szorgalmi időben tanítási napokon hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától 20.00 óráig tart nyitva.

A reggeli kapuügyelet ellátása:

  • 6.00 - 7.30 között a portás,
  • 7.30 és 8.00 óra között a portás és egy kijelölt pedagógus ügyeletes látja el.

A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

Az igazgatói ügyelet iskolanapon 7.00-kor kezdődik és 17.00 óráig tart. Az ügyeletet előzetes beosztás szerint az igazgató és a helyettesek látják el.

Reggel 6.00 - 7.00 óra között és délután 17.00 órától este 20.00 óráig a bejelentéseket a portás veszi át, jegyzi fel és továbbítja az igazgatónak.

Az ügyfélfogadás heti és napi rendjét az iskola portáján és az iskola honlapján kell közzétenni. Az ügyfélfogadás pontos rendjét - időbeosztását - a tanév elején, szeptember 1-jéig határozza meg a vezetőség.

A hivatalos ügyek intézése 7.00-tól 16.00 óráig a titkárságon történik.

MUNKAREND

A tanév rendjét a munkaterv rögzíti. A munkatervet az igazgató készíti el szeptember 15-ig a munkaközösségek javaslatainak figyelembe vételével. A tanítás nélküli munkanapokat az igazgató határozza meg, a tantestület véleményének kikérésével. A tanítás nélküli munkanapokról az iskola a szülőket tájékoztatja, a tanulók számára szükség esetén felügyeletet biztosít.

A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. Az órarendet a rendszergazda készíti el az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, az igazgató megbízásából.

A tanítási órákat a szaktanár - sorszámmal ellátva - a megfelelő naplóba bevezeti. A naplót a szaktanár viszi az osztályba a tanáriból, és azt a szünet elején visszahelyezi az erre a célra rendszeresített naplótárolóba. A tanítási óra időtartama 45 perc. A rendezvények miatti órarövidítésekről vagy elhagyásokról az igazgató dönt. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát zavarni nem lehet. Tanárt és tanulót óráról csak az igazgató engedélyével lehet kihívni.

A tanítási órák közötti szünetek rendje:

  • Az 1. és a 2. tanórát követő két szünet ideje 15 perc.
  • A 3. tanórát követő szünet 20 perces (levegőztető szünet, melynek során az ügyeletes tanár - az időjárástól függően - a tanulókat az udvaron felügyeli).
  • A 4., 5. 6. és 7. órát követő szünetek 10 percesek.

A szünetekben beosztás szerint tanári felügyelet működik, mely 7.30-tól 14.00 óráig tart.

A tanítási idő végén a tanulók a tantermet rendben hagyják és távoznak az iskolából. Az utolsó tanítási órájuk után az ebédelés idejére holmijukat tanári engedéllyel az osztályteremben hagyják, vagy a könyvtárban, tanulószobán helyezik el. Az utolsó tanítási óra után csak tanári engedéllyel tartózkodhatnak a tantermekben, legfeljebb 15 óráig.

A lyukas óra idején a tanulók az osztálytermükben, a könyvtárban vagy a folyosón csendben várakoznak. Felügyeletüket megbízott pedagógus látja el.

Az iskolában tartózkodás rendje:

Tanítási idő alatt az iskolában a látogatók vagy a szülők csak az igazgató szóbeli vagy írásos engedélyével tartózkodhatnak. A látogatókat a portaszolgálat az igazgatói irodába irányítja. Nem kell külön engedély, ha a szülők az osztályfőnökkel vagy a szaktanárokkal előre egyeztetett időpontban megbeszélésre érkeznek tanítási időben.

Tanítási szünetben az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg.

Az iskolát szombaton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, vagy a nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt írásban.

Az iskola elhagyása: A tanuló a tanítási idő alatt csak az igazgató, megbízott helyettese vagy az osztályfőnök ellenőrzőbe adott írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. A felnőtt tanulókra ez nem vonatkozik.

AZ ÚJ TANULÓK FELVÉTELÉNEK RENDJE

Az igazgató a fenntartóval egyetértésben minden tanév elején - rendeletben meghatározottak szerint- beiskolázási tájékoztatóban rögzíti a következő tanévben indítani kívánt képzésekre vonatkozóan a jelentkezés módját, a felvételi vizsga vagy elbeszélgetés idejét. A tájékoztatót kifüggeszti az iskolában, és a pályaválasztási kiadványokban (megyei pályaválasztási tanácsadóban, iskolai pályaválasztási kiadványban és az iskola honlapján) is közzéteszi.

Iskolánk 8. osztályos általános iskolai tanulóinak a középiskolai képzéseinkre történő felvételénél a tantestület javaslatot tehet a kiváló tanulmányi munka alapján a tanuló felvételi vizsga alóli felmentésére. A felmentésről az igazgató dönt.

Tanulók más iskolákból történő átvételéről az igazgató a szülővel és a tanulóval folytatott személyes elbeszélgetés alapján, az igazgatóhelyettes és a leendő osztályfőnök véleményét és a tanuló eredményeit igazoló dokumentumokat figyelembe véve dönt. Az átvétellel kapcsolatos feltételeket (különbözeti vizsga, beszámoltatás, osztályozó vizsga, stb.) és felmentéseket írásban, felvételi határozatban rögzíti, és azokról az érintett pedagógusokat tájékoztatja.

A tanuló és a szülő a beiratkozáskor Együttműködési megállapodás aláírásával vállalja az iskola katolikus jellegéből következő kötelezettségeket. (Az Együttműködési megállapodás a Házirend melléklete.)

A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATA

Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használatát a házirend szabályozza.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

  • az iskolai tulajdon védelméért és állagának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért,
  • a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A jogellenesen okozott kárt köteles megtéríteni.

A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit, berendezéseit és felszerelését csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskola területén.

A helyiségek vagy létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató írásos engedélyével és átvételi elismervény ellenében lehet elvinni az iskola épületéből.

Az üresen hagyott termeket zárni kell. Az osztálytermek zárása a hetesek kötelessége. A terem kulcsát a portán le kell adniuk. A csoportszobákat a szaktanároknak kell bezárniuk a tanítási órájuk végén.

Az iskolai könyvtár használati rendjét a Könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza. (7. sz. melléklet)

Az iskola helyiségeit az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak az igazgató írásos engedélyével használhatják. A berendezésekért azonban ők is kártérítési felelősséggel tartoznak. Az iskola helyiségeinek bérbeadásáról az igazgató dönt.

ÜNNEPÉLYEK ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS

Az iskola hagyományainak kialakítása és ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Minden pedagógus segítse a karácsonyi és húsvéti ünnepkör előkészületeit, továbbá az első áldozásra és a bérmálkozásra való felkészülést, a vasárnapi szentmiséken való részvételt és az egyházi ünnepek megünneplését. (A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat és a felelősök nevét az éves munkaterv tartalmazza.)

Az iskola címere: Padányi Biró Márton püspöki címere,

Az iskola jelvénye: Padányi Biró Márton püspöki címere az iskola latin nevével,

Iskolai évkönyv: Évente egyszer jelenik meg, az előző tanév legfontosabb eseményeit és eredményeit foglalja össze, felelőse a megbízott szerkesztő.

A névadó emlékének ápolása: Minden évben november 11-én, tours-i Szent Márton ünnepén, szentmisén emlékezünk meg névadónkról, Padányi Biró Márton püspökről, és tiszteletünk jeleként megkoszorúzzuk sírját.

Az intézmény vallásos és hagyományos kulturális ünnepi rendezvényei:

  • állami ünnepek,
  • egyházi ünnepek,
  • Veni Sancte - Te Deum,
  • egyházmegyei ünnepségek,
  • szalagavató,
  • farsang,
  • Padányi-bál,
  • Padányi-gála, alsós gála,
  • ballagási ünnepségek.

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:

Minden iskolai ünnepélyen - külön felszólítás nélkül is - ebben köteles a tanuló megjelenni.
  • lányok: sötét alj, matrózblúz (5-12. évfolyamig) / fehér blúz (1-4. évfolyamig), alkalomhoz illő, sötét női félcipő /lehetőleg alacsony sarkú/, iskolajelvény,
  • fiúk: sötét öltöny (5-12. évfolyamig) / sötét nadrág (1-4. évfolyamig), fehér ing, egyszínű sötét nyakkendő (5-12. évfolyamig), alkalomhoz illő, sötét, férfi félcipő, iskolajelvény.

Az iskola hagyományos sportfelszerelése:

  • lányok: Padányi emblémás fehér póló, sötét tornanadrág,
  • fiúk: Padányi emblémás fehér póló, sötét tornanadrág.

Kiállítások: az iskola területén elhelyezett tárlókban iskolatörténeti és szaktárgyi témájú kiállításokat rendezünk be (felelősök a munkaközösségek).

A TANULÓRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSRENDEK

A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE

A tanulókat folyamatosan és rendszeresen tájékoztatni kell minden olyan döntésről, amely őket érinti.

Az osztályfőnököktől kapnak tájékoztatást a tanév kezdetén a tanév munkarendjéről, az őket megillető jogokról és kötelességekről, azok gyakorlásának módjáról, a Házirendről és a SZMSZ, valamint a Pedagógiai program tanulókat érintő kérdéseiről.

A diákok nagyobb csoportját (évfolyamokat, képzési szinteket) érintő kérdésekről szükség szerint összehívott diákgyűlésen kaphatnak tájékoztatást az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettesektől.

A tanulók tájékoztatásának főbb eszközei:

  • iskolaújság: A Diákönkormányzat segítő tanára és a diákok szerkesztik.
  • iskolarádió: Aktuális hirdetések, tájékoztatások, megemlékező műsorok eszköze, a diákönkormányzat kezdeményezésére rendszeres műsorokra is lehetőséget nyújthat.
  • honlap: Az igazgató által megbízott pedagógus szerkeszti.
  • faliújságok: A folyosókon és az osztálytermekben elhelyezett, az osztályfőnökök és a munkaközösségek által szerkesztett hirdetőtáblák.

A TANULÓI MULASZTÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS RENDJE

A tanuló igazolni köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői és orvosi aláírással. Az igazolás módját a házirend tartalmazza.

Ha a tanuló iskolai rendezvény vagy verseny miatt hiányzik a tanítási óráról, mulasztását az osztálynaplóban regisztrálni kell, de hiányzásainak összesítésekor figyelmen kívül kell hagyni.

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt legalább 3 nappal a hiányzás megkezdése előtt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról 1 szakóra esetén a szaktanár, maximum 3 alkalommal l-1 napról az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

A szülő tanévenként 3 alkalommal maximum 1-1-tanítási napról való távolmaradást igazolhat.

A tanuló hatósági intézkedés miatti távolmaradását hatósági igazolással igazolhatja.

A mulasztásokat a távollétet követő 3 tanítási napon belül igazolni kell.

A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig az ellenőrzőbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

ÉTKEZÉS, TÉRÍTÉSI DÍJAK

Az iskolai menzán minden tanuló számára ebédelés lehetősége biztosított, a szülők választása, megrendelése szerint.

Az étkezési térítési díjakat a menzafelelős az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon havonta előre szedi be.

Az igénybe nem vett étkezés befizetett térítési díját a következő hónapra elszámolja, feltéve, ha a tanuló távollétét előre bejelentették.

A felnőttképzésben, felnőttoktatásban tandíjat fizet az a tanuló, aki 2. vagy további szakképesítést szerez. Az első szakképesítést szerző tanuló az iskola által megállapított térítési díjat fizeti. A tandíj és a térítési díj mértékét - a törvényi szabályozást betartva - a mindenkori képzési szerződés tartalmazza.

A tandíj befizetése előzetes megállapodás szerint évente, félévente vagy indokolt esetben negyedévente történhet. A tanulónak legkésőbb a szakmai vizsgák megkezdése előtt eleget kell tennie a fizetési kötelezettségének.

A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményt a törvény állapítja meg, és az osztályfőnökök javaslatára az igazgató dönti el. Részletes szabályozása a Házirendben.

A SZOCIÁLIS KEDVEZMÉNYEK, TÁMOGATÁSOK ELOSZTÁSÁNAK RENDJE

A szülő, az osztályfőnök vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásbeli javaslatára, a tanuló magatartásának és tanulmányi munkájának figyelembevételével az igazgató hagyja jóvá a tanuló iskolai támogatását (tankönyvtámogatás, rendkívüli szociálissegély, krízistámogatás, stb.).

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Az iskola ingyenesen biztosítja a tanulók számára, hogy az alábbi választható tanórai foglalkozásokon vegyenek részt:

Szervezett formái:

  • énekkar,
  • önképzőkör,
  • szakkör,
  • szakmai vagy kulturális verseny,
  • házi bajnokság,
  • lelkigyakorlat,
  • iskolák közötti verseny,
  • fejlesztő foglalkozás,
  • ifjúsági találkozók,
  • logopédiai foglalkozás,
  • terepgyakorlat,
  • sportnap,
  • sportkörök, mindennapos testedzés,
  • versenyfelkészítő, tehetséggondozó foglalkozások,
  • felvételi előkészítés.

A szakkörök indításáról a tanulói igények és a szülők véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. A szakkör indításához legalább 8 fő jelentkezése szükséges. A foglalkozás időtartama heti rendszerességgel 45 perc vagy 2x45 perc. Az éves programot az igazgató hagyja jóvá.

Az énekkarba a tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az órarendben rögzített időpontban hetente 2x45 percig tart.

Az énekkar szerepléseit az igazgató engedélyezi. Az éves programot az igazgató hagyja jóvá.

Logopédiai és fejlesztő foglalkozáson a tanuló szakértői vélemény alapján, a szülő írásos hozzájárulásával vesz részt. Ha a foglalkozásra tanórai keretben kerül sor, abból a tárgyból, amelynek idejében a fejlesztés történik, a tanuló igazgatói felmentést kaphat az értékelés alól. Ha a szülő a foglalkozást nem veszi igénybe, tantárgyi felmentést a tanuló nem kaphat.

Sportkörök: Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező és választható testnevelési órák mellett a délutáni sportszakkörök szolgálják. A foglalkozásokra a tanulók jelentkezése önkéntes. Az iskola diáksport egyesületének alapszabályát az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Sportversenyek: A külső versenyeken való részvételt az igazgató hagyja jóvá. A rendszeres testedzés formáit külső sportegyesületekkel való megállapodások is segítik. Az iskola a diáksportkörök működését támogatja, különösen a KIDS (KATOLIKUS ISKOLÁK DIÁKSPORTKÖRE) által szervezett sportversenyeken való részvételt.

Az iskola a szülők anyagi hozzájárulásával, önköltséges programként szervezi az alábbi programokat:

  • színház- és hangversenylátogatás,
  • gólyatábor,
  • iskolai kirándulások,
  • nyári táborok.

VERSENYFELKÉSZÍTÉS ÉS VERSENYEN VALÓ RÉSZVÉTEL

A tanulmányi és kulturális versenyeken való részvételi szándékot és a felkészítés vállalását és annak módját az éves szakmai munkatervben kell jeleznie a munkaközösségeknek. A versenyek házi fordulóinak napján a tanuló 12 órától mentesíthető a tanítási órák alól. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny napján az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az iskola gondoskodik a tanulók versenyfelkészítéséről, a versenyeken és külső szerepléseken a tanuló részvételéről (kísérőtanár kijelölése). A tanulók eredményét az iskolaközösséggel is megismerteti (pl. iskolaújságban, iskolarádióban, évkönyvben, honlapon).

NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOK

Az iskola szülői igény esetén minden 1-4. osztályos tanuló részére biztosítja a napközi otthonos ellátást. Napközis tanulók számára napi háromszori étkezés lehetősége biztosított az iskola ebédlőjében, a szülő megrendelésének megfelelően. Az ebédeltetés beosztás szerint történik. A délutáni tanórák 14.30-tól 16.00 óráig tartanak, ezek zavartalanságáról gondoskodni kell.

TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK

Az iskola 5-8. évfolyamokon szülői kérésre tanulószobai foglalkozást biztosít. A foglalkozások minimum napi 3 órásak. A tanulószoba működésének rendjét a Házirend tartalmazza.

A TANULÓK MUNKAVÉGZÉSE

Az osztályközösségek iskolán kívül szervezett munkában is részt vehetnek, a részvételt az osztályfőnöknek be kell jelentenie. (16 év alatti tanuló esetén az igazgatónak bemutatott szülői hozzájárulás szükséges.) A tanév során, a szorgalmi időben történő egyéni munkavállalást az iskola nem támogatja.

A tanulók nyári szünidei munkavállalásának engedélyezésekor az igazgató a tanulmányi követelmények teljesítését is figyelembe veheti (pl. pótvizsga kötelezettség).

Külföldön történő munkavégzéshez (a szervezett szakmai gyakorlatok kivételével) az iskola nem járul hozzá.

ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

Idegen nyelvek:

  • Ha a tanuló élni kíván azon jogával, hogy érettségi után nem vesz részt nyelvi órákon, akkor ezt a szándékát köteles írásban jelezni az igazgatónak.

Választható egyéb tantárgyak:

  • Ha a tanuló olyan tantárgyból kíván előrehozott vagy rendes érettségi vizsgát tenni, amelyet csak a 9-10. évfolyamon tanult (pl. informatika, kémia, földrajz, ének, rajz és vizuális kultúra, stb.), akkor az iskola javasolja, hogy:
  • középszintű vizsgaszándék esetén egyéves felkészítésben (11. évfolyamon),
  • emelt szintű vizsgaszándék esetén kétéves felkészítésben (11-12. évfolyam) vegyen részt.
  • A tanulót középszinten - a felkészítést végző tanártól függetlenül - az alapórákat tanító szaktanára vizsgáztatja.

TANÉVKÖZI VIZSGÁK

A nyolc évfolyamos gimnázium tanévközi vizsgáinak szervezési rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.

Az idegen nyelvekből a 10. és a 11. évfolyamokon az iskola vizsganapot biztosít. A 11. évfolyamon a vizsganapra a szaktanár tesz javaslatot a csoport felkészültségének, képességeinek figyelembe vételével.

A TANULÓK JUTALMAZÁSA

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, és így hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalmazza.

Az iskola ezen kívül jutalmazza:

  • a kiemelkedő szaktárgyi munkát,
  • a kiemelkedő, példás kulturális vagy vallási tevékenységet,
  • a kimagasló sportteljesítményt.

Az együttesen végzett munkacsoportos dicséretben is részesíthető.

A jutalmazás formái:

  • szaktanári dicséret,
  • osztályfőnöki dicséret,
  • igazgatói dicséret,
  • nevelőtestületi dicséret,
  • Pro Meritis-díj (12. évfolyamos végzős tanulók kiemelkedő magatartásának, szorgalmának és eredményeinek elismerésére),
  • kitűnő érettségiért (plakett a kitűnő eredménnyel érettségiző tanulóknak),
  • Padányi-díj (8. osztályos tanulók kiemelkedő magatartásának, szorgalmának és eredményeinek elismerésére).

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni (tantárgyi vagy általános dicséretek). Ők oklevéllel is jutalmazhatók.

A jutalmak odaítéléséről az osztályfőnök javaslatára az osztályozó konferencia dönt.
(Kivétel a Pro Meritis-díj, amelynek jelölését a 12. évfolyamos osztályfőnökök készítik elő részletes indoklással, odaítéléséről pedig a tantestület titkos szavazással határoz.)

FEGYELMEZŐ ÉS FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK

A fegyelmező és a fegyelmi intézkedések alkalmazása során a fokozatosság elve érvényesül. Ettől súlyosabb esetben el lehet térni. (11/1994. (VI.9.) MKM rendelet 32.p.)

Az a tanuló, aki megszegi a házirendet, először figyelmeztetésben, fegyelmező intézkedésben, ismételt vagy súlyos esetben fegyelmi büntetésben részesül.

Fegyelmező intézkedések (fokozati sorrendben):

  • Szóbeli figyelmeztetés: egyszeri, kisebb fegyelemsértés esetén.
  • Az írásbeli figyelmeztetések és fegyelmező intézkedések fajtái (fokozati sorrendben):
  • szaktanári - nevelői figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki intés,
  • osztályfőnöki megrovás,
  • igazgatói figyelmeztetés.
  • igazgatói intés,
  • igazgatói megrovás,
  • tantestületi intés.

Fegyelmi büntetések fokozatai:

  • tantestületi megrovás,
  • kedvezmények megvonása,
  • másik osztályba, tanulócsoportba áthelyezés,
  • másik iskolába való áthelyezés,
  • kizárás (csak tanköteles kor fölött alkalmazható).

Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök is kezdeményezheti.

A tanuló ellen súlyos fegyelemsértés esetén fegyelmi eljárás indítható, melynek szabályait melléklet tartalmazza. A fegyelmi tárgyalást egyeztető eljárás előzi meg, ennek rendjét a Házirend tartalmazza.

A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK MINŐSÍTÉSE

Példás (5) magatartású az a tanuló, aki:

  • felelősségérzettel viselkedik a közösségben, megtartja a házirendet, és arra törekszik, hogy mások is ezt tegyék,
  • képességeinek megfelelően teljesíti a tanulmányi követelményeket (nincs tantárgyi bukása),
  • önként vállal munkát a közösségért, és azt megbízhatóan teljesíti,
  • törekszik az önnevelésre,
  • nincs fegyelmi büntetése.

Jó (4) magatartású:

  • az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése és igazolatlan hiányzása nincs.

Változó (3) magatartású:

  • osztályfőnöki vagy igazgatói büntetése van,
  • igazolatlan órája van,
  • a házirend ellen kisebb mértékben ismételten vétett

Rossz (2) magatartású:

  • szigorú megrovást kapott,
  • ismételten igazolatlanul hiányzott.

A TANULÓ SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSE

Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki:

  • kötelességeit pontosan teljesíti és képességeinek megfelelően,
  • rendszeresen végzi feladatait,
  • tevékenyen részt vesz a diákkörök munkájában,
  • rendben tartja iskolai felszerelését, azt elhozza a foglalkozásokra,
  • írása gondos és külalakja rendes.

Jó (4) szorgalmú:

  • az előbbieknek nem felel meg kifogástalanul, de súlyosan nem vétett ellenük.

Változó (3) szorgalmú:

  • az előbbiek ellen kisebb mértékben rendszeresen, vagy valamelyik ellen súlyosan vétett, és emiatt írásbeli figyelmeztetést kapott,
  • tantárgyi bukása van.

Hanyag (2) szorgalmú:

  • az előbbiek közül több ellen súlyosan vétett, és ezért osztályfőnöki vagy igazgatói megrovást kapott,
  • két vagy több tantárgyi bukása van.

Az 5-8. évfolyamokon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonta osztályzattal értékeli, és azt az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba bejegyzi.

8. rész
INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

ELJÁRÁS BALESET ESETÉN

Munkahelyi, iskolai baleset esetén a sérültet azonnal orvosi ellátásban kell részesíteni, és a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az igazgatónak és a munkavédelmi felelősnek át kell adni, aki a megfelelő hatósághoz továbbítja.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Rendkívüli esemény esetén az igazgató jogosult és köteles intézkedni. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint kell eljárni.

Az iskola épületét ki kell üríteni, ha a tanulók testi épségét, biztonságát veszély fenyegeti. A tűz- és bombariadó tervét, a kiürítés rendjét a tanári szoba faliújságján és a tantermekben ki kell függeszteni!

A kiürítés rendje: Az A épületből a Ranolder tér felé, a B épületből a Virág Benedek utca felé, a C és a D épületből a Szeglethy utca felé, a tornacsarnokból a Toborzó utca felé (az udvaron át).

A tanulókat az épületből az a pedagógus kíséri ki, akinek az adott időpontban a felügyelete alatt áll: tanítási óra vagy foglalkozás esetén az órát, foglalkozást tartó tanár, óraközi szünet idején a folyosóügyeletet ellátó tanár, egyéb esetben az igazgató vagy helyettese által megbízott pedagógus. A kiürítést követően a kísérő tanárnak gondoskodnia kell a tanulók biztonságos elhelyezéséről és felügyeletéről a vezetők további utasításáig.

Rendkívüli esemény esetén az intézkedésre jogosult haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot, a fenntartót, illetve intézkedéseiről utólagosan feljegyzést készít.

Éves rendszerességgel tűzriadót kell szervezni.

9. rész
ÉRDEKKÉPVISELET

ÜZEMI TANÁCS

Az iskola alkalmazotti közössége titkos szavazással választja. Munkáját a jogszabályokban előírtaknak megfelelően végzi. Munkájának végzéséhez tagjai számára a törvény által meghatározott munkaidőkedvezmény biztosított.

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ

Az iskola alkalmazotti közössége titkos szavazással választja. Munkáját a jogszabályokban előírtaknak megfelelően végzi. Munkájának végzéséhez a törvény által meghatározott munkaidőkedvezmény számára biztosított.

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT

Valamennyi tanulónak jogában áll - megfelelő módon és formában - véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Erre a diákönkormányzat révén is lehetőség nyílik. A diákönkormányzat saját működési szabályzata szerint tevékenykedik, patronáló tanár segítségével.

A diákönkormányzat folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval és a nevelőtestülettel:

  • A diákönkormányzat választott diákvezetője minden tanév elején - szeptember 15-ig - eljuttatja az igazgatóhoz a Diákönkormányzat programtervét.
  • A diákvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az igazgatót tervezett programjaikról, rendezvényeikről legalább egy héttel a tervezett időpont előtt. Szükség esetén írásban engedélyt kér az iskola helyiségeinek és felszereléseinek használatára.
  • A Diákönkormányzat tevékenységével összefüggő aktuális tanári feladatokról a Diákönkormányzat patronáló tanára szóban tájékoztatja a tantestületet a heti tanári értekezleteken. A tantestület Diákönkormányzatot érintő döntéseiről tájékoztatja a diákvezetőt.

A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG

Az osztályok szülői közösségei minden tanév első szülői értekezletén megválasztják képviselőiket. Az iskolai Szülői Szervezet tagjait ezek a szülői képviselők választják meg nyílt szavazással. A szülői közösség jogait közösségi szinten a Szülői Szervezet által gyakorolja.

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái:

  • szülői értekezleteken (év eleji rendszeres, évközi rendkívüli);
  • e-mail kapcsolaton keresztül;
  • írásos megkereséseken keresztül;
  • az igazgatóval és az igazgatóhelyettesekkel személyes találkozás alkalmával.

10. rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. (Az óraadó tanárok az SZMSZ elfogadásakor nem rendelkeznek szavazati joggal.)

A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.

Az SZMSZ-t legalább kétévenként a tantestületnek felül kell vizsgálni.

Az SZMSZ-t, a Pedagógiai programot és a Házirendet az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ezen dokumentumok egy-egy nyomtatott példánya az igazgatói irodában is elérhető az érintettek számára (pedagógus, diák, szülő, oktatási szakértő, stb.).

MELLÉKLETEK

  1. .sz. A pedagógus munkaköri leírása és etikai kódex

  2. .sz. Táblázat a megbízással végzett feladatokhoz biztosított munkaidő kedvezményekről

  3. .sz. A nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok tanévközi vizsgái

  4. .sz. Fegyelmi szabályzat

  5. .sz. Az iskolai mikrobusz használatának szabályzata

  6. .sz. Az iskola diáksport egyesületének alapszabálya

  7. .sz. A honlapkezelő tevékenységi köre

  8. .sz. Könyvtárhasználati szabályzat

  9. .sz. A tankönyvellátás szabályzata

  10. .sz. A "Jó gyakorlat átadás" intézményi szabályai

Önálló szabályzatok és fellelhetőségük:

  • A tankönyvrendelés szabályzata (tankönyvfelelős)
  • A könyvtár működési szabályzata (könyvtár)
  • Leltározási szabályzat (gazdasági iroda)
  • A tanulókra vonatkozó fegyelmi szabályzat (igazgatói iroda)

FONTOS DOKUMENTUMOK
(a működés során figyelembe kell venni)

  • A Katolikus Iskolák Alapelvei
  • Pedagógiai Program
  • Ügyiratkezelési Szabályzat
  • Záradékok gyűjteménye

ZÁRADÉK

Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete a 2012. december 18-i értekezletén elfogadta.

Veszprém, 2012. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
a nevelőtestület képviselője               a nevelőtestület képviselője

NYILATKOZATOK

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében, annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Veszprém, 2012. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
diákképviselő

A szülői közösség képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakkal egyetértünk és a szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Veszprém, 2012. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
a szülői szervezet képviselője

FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁS

Az iskola fenntartója, a Veszprémi Érsekség a Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyja.

Veszprém, 2012. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
fenntartó részéről

1. sz. melléklet
A pedagógus munkaköri leírása
(a munkaszerződés része)

A pedagógus felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

A pedagógussal szembeni elvárások:

  • ismerje az egyház tanításait, tartsa meg a keresztény erkölcsiséget és azt a nevelési
  • eszményt, hogy önálló, másokat elfogadni, megérteni és segíteni képes személyiséget akarunk nevelni iskolánkban,
  • szakmai és vallási-hitéleti területen folyamatosan képezze önmagát,
  • ismerje meg és vállalja az iskola nevelési programjának a szellemiségét, a célok megvalósításában aktív szerepet vállaljon,
  • mindig legyen nyitott és segítőkész a pedagógustársaival és a szülőkkel való együttműködésben,
  • hivatásnak tekintse munkáját, és életfelfogását az evangélium szelleme hassa át.

A pedagógus az aznapi feladatokra felkészülten köteles az iskolában megjelenni, az első foglalkozása előtt legalább 15 perccel.

A pedagógus a tanrend (órarend) szerint pontosan tartozik az osztályban (előadóteremben) megjelenni, és ott a foglalkozást haladéktalanul megkezdeni, és az óra befejezését jelző csengetésig folytatni. A pedagógus a tanteremben, előadóteremben, folyosón és más, a tanulók által is használt helyiségekben nem dohányozhat, csak a kijelölt dohányzóhelyen. Az iskolában alkoholt nem fogyaszthat.

A pedagógus egyéb munkaköri kötelessége:

  • a folyosóügyelet ellátása,
  • a fogadóórák megtartása,
  • a szülői értekezletek megtartása,
  • a segítés beiskolázás lebonyolításában,
  • a továbbtanulás lebonyolításának segítése,
  • közreműködés a közös szentmisék, ill. vallásos rendezvények lebonyolításában,
  • a szakmai munkaközösség tevékenységében való részvétel,
  • az adminisztrációs munkák időben történő elvégzése,
  • osztály- és osztályozónaplók vezetése,
  • az írásbeli dolgozatok, felmérések kijavítása két héten belül,
  • a tanulók füzeteinek rendszeres ellenőrzése,
  • a tanuló teljesítményének érdemjegyekkel való folyamatos értékelése,
  • az ellenőrzőn keresztül a szülő tájékoztatása a tanuló érdemjegyeiről,
  • az iskola belső szabályzatainak megtartása és megtartatása (SzMSz, Házirend, Tűzvédelmi, Balesetvédelmi, stb. szabályzatok)
  • a hiányzó szaktanár helyettesítése az igazgató vagy igazgatóhelyettes megbízása alapján,
  • szakhelyettesítés esetén a tanulók számonkérése, értékelése.


Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium,
Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola
és Általános Iskola,
a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája

Pedagógus etikai kódex

Az iskola hivatás- és küldetés nyilatkozata alapvetően meghatározza azt az erkölcsi irányvonalat, amit intézményünk elkötelezetten követni kíván. Etikai kódexünk a Magyar Katolikus Püspöki Kar által 1998. szept. 1-jén kiadott etikai kódexre épül.

A jogszabályok által szabályozottakon túl e kódex önkéntes magatartási normákat tartalmaz, valamint a jogszabálynál részletesebb útmutatást ad a pedagógusoknak a munkájukkal kapcsolatos bizonyos esetekben elvárható viselkedésre. A jogszabályok minden pedagógusra kötelező előírásaival szemben az etikai kódex csak a hozzá csatlakozókra nézve kötelező. Különösen igaz ez az egyházi iskolákban tanító, világnézetileg elkötelezettséget vállaló, s az a szerint élő pedagógusokra.

Az iskola etikai kódexét elfogadva, mint a Padányi Schola Catholica tanára és nevelője kötelezettséget vállalok a következőkre:

  1. A veszprémi Padányi Schola Catholica tantestületének tagjaként, pedagógiai eskümhöz, az iskola küldetés nyilatkozatához és pedagógiai programjához hűen, legjobb képességeim szerint szolgálom és építem iskolánk jó hírét és növendékeink testi, lelki, szellemi fejlődését. Ennek érdekében segítő, pozitív magatartást tanúsítok mind az iskola elvei, mind kollégáim munkái, mind a növendékek jó szándékú kezdeményezései iránt, mivel tudom, hogy a nevelés leghatékonyabban a nevelő reményteli, ösztönző hozzáállása által valósul meg.

  2. Konfliktushelyzetekben az olyan keresztényi megoldásokat keresem, mint a dialógus, tárgyszerű elemzés, bocsánatkérés és megbocsátás. Mindenekfölött pedig a krisztusi szeretet elveit tartom mértéknek. A diákok és tanártársaim személyiségét tisztelem, minden megalázást kerülök.

  3. Pedagógiai munkában az egészséges tekintélytisztelet kialakítására törekszem, ezért különösen is vigyázok kollégáim tekintélyére és iskolánk jó hírére a diákok és szüleik előtt.
    Hasonló módon vigyázok a szülők tekintélyének megóvására, kulcsfontosságú nevelő szerepük megbecsülésére.
    A nevelő soha nem teheti meg, hogy kollégáival kapcsolatos panaszait kiviszi a növendékek közé, és nem hangolhatja a növendékeket az érintett kolléga ellen.
    A nevelő az iskola szabályzataiban előírt titoktartást nem szegheti meg, a nevelőtestület az üléseken elhangzottakról- a határozatok kivételével- senkit sem tájékoztathat.

  4. Folyamatos önképzésre törekszem. Tőlem telhetően mindent megteszek a tanórára történő felkészülés és a tanóra élményszerű, hatékony megtartása érdekében.

  5. Az iskola fegyelmi rendjének megvalósulását legjobb képességeim szerint elősegítem, törekszem a követelmények világossá tételére és következetes betartására, betartatására.

  6. Személyes példaadással, következetes önneveléssel, az igazság állandó keresésével és istenkapcsolatom fejlesztésével igyekszem teljes valómmal jelen lenni tanítványaink szolgálatában.
    Az iskola tanítási órán kívüli nevelési programjaiban aktívan részt vállalok, az iskolai közösség munkájába bekapcsolódom.

  7. Tanárok együttműködése

    1. Igyekszem tevékenyen bekapcsolódni olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésébe, ami elengedhetetlen feltétele a hatékony alkotó munkának.
    2. Mindent megteszek az arányos munkamegosztás és felelősségvállalás érdekében. Képességeim és lehetőségeim birtokában igyekszem eleget tenni a rám háruló feladatoknak.
    3. Kollégáimmal igyekszem az iskolában jó légkört teremteni. Ennek érdekében törekszem a nyílt és őszinte kapcsolatokra, egymás megbecsülésére, a jó tanácsok elfogadására. Fontosnak tartom egymás tudásának elismerését, a problémák megoldásának közös keresését és azt, hogy egymás szaktárgyait egyformán fontosnak tartsuk. Ha valamelyik kollégám részéről olyan emberi gyengeséget vagy eltévelyedést tapasztalok, amely károsan befolyásolja az egész intézmény jó hírét, rossz irányba viszi a diákok gondolkodását, megbotránkoztatja a rábízottakat, akkor ezt jó lelkiismerettel és a jobbítás szándékával négyszemközt közlöm az érintett kollégával. Amennyiben nem használt a jó szándék és a jó tanács, az esetről tájékoztatom közvetlen felettesemet.
  8. Összeférhetetlenség:

    • Iskolám tanulójának munkáját magáncélra sem tanítási időben, sem azon kívül igénybe nem veszem.
    • Iskolám tanulóját pénzért nem tanítom magánoktatás keretében olyan tárgyban, mely iskolai oktatásunk része.
  9. Mértéktartás: A keresztény nevelő mértéktartó. Megjelenésemben kulturált, ápolt, mértéktartó igyekszem lenni, hiszen öltözködésem, beszédmódom is nevelő erővel bír. Tanítványaim előtt nem szólok illetlenül, nem használok félreérthető, kétértelmű kifejezéseket.

  10. Értékelés: Következetesen és szigorúan osztályozok. Az osztályozás sohasem a megtorlás vagy a fegyelmezés eszköze, mégis komoly nevelési tényező. A többiekkel szembeni igazságosság határáig minden tanítványomnak megadom a javítás lehetőségét, ez ugyanis a megbocsátás egyik válfaja. Az igazságra törekvő osztályozás a teljesítményen túl figyelembe veszi a növendék erőfeszítéseit, adottságait és végzett munkáját.

  11. Hit:

    1. Tudatában vagyok annak, hogy iskolánk egyházi intézmény, így diákjaitól és tanáraitól elvárja a saját felekezetük hitelveinek megfelelő életet.
      A tanévnyitó és tanévzáró szentmiséken, az iskolai közös szent miséken, lelkigyakorlatokon részt veszek diákjaimmal, még akkor is, ha nem római katolikus vagyok.

    2. Tudatában vagyok annak, hogy amennyiben a fentieket, ill. tágabban a keresztény erkölcsi értékrendet nem tudom elfogadni, vagy nyilvánosan cáfolom életvitelemmel, úgy ezen intézmény célkitűzéseinek nem felelek meg.

A Padányi Schola Catholica Etikai Kódexének ajánlásaival egyetértek, azt magamra nézve kötelezőként elfogadom, és az abban leírt célok megvalósulásáért minden tőlem telhetőt megteszek.

Veszprém, . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
aláírás

2. sz. melléklet
Táblázat a megbízással végzett feladatokhoz biztosított munkaidő kedvezményekről

megbízásórakedvezmény
főiskolai koordinátor9 óra /hét/tanév
mentor (hittan tantárgy)3 óra/hét/tanév
mentor (általános hospitálások szervezője)9 óra/hét/tanév
mentor (közismereti tantárgy)3 óra/hét/hallgató/félév
osztályfőnök1 óra/hét/tanév
munkaközösség-vezető1 óra/hét/tanév
Üzemi Tanács tagja2 óra/hét/tanév
munkavédelmi megbízott2 óra/hét/tanév

3. sz. melléklet
A nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályok tanévközi vizsgái

Írásbeli vizsga:

A szaktanároknak a vizsgadolgozat feladatsorát a vizsga előtt legkésőbb egy héttel el kell készíteni és egyeztetni kell az évfolyamon belül. Törekedjünk a párhuzamos osztályokban azonos mélységű és tartalmú vizsgadolgozat összeállítására.

A vizsga időpontját a szaktanár jelöli ki, egyeztetve az osztályfőnökkel és az igazgatóhelyettessel. Az időpontot a tanulókkal a vizsga előtt egy héttel közölni kell.

Az írásbeli vizsga időtartama 1 vagy 2 tanítási óra legyen. A vizsgáról külön jegyzőkönyvet nem kell készíteni, de a vizsgázó tanulók névsorát és a szaktanár szóbeli vagy írásos eligazítását a felügyelő tanár a felügyelet kezdetéig megkapja.

A vizsgát az osztálynapló haladási részében fel kell tüntetni, az adott tantárgy óraszámait megnövelve a vizsgára fordított tanórák számával, a felügyelő tanár aláírásával.

A vizsgán a tanulók önállóan dolgoznak, amit a tanári felügyelettel és az ültetési rend kialakításával biztosítani kell.

A vizsgadolgozatok kijavításának két héten belül meg kell történnie, és az osztályzatot az osztálynaplóba piros színnel a szaktanárnak be kell jegyeznie. A tanulók ellenőrzőjébe "írásbeli vizsga" megjelöléssel szintén be kell írni a jegyet. Az eredményekről írásos értékelést (névsor, osztályzatok, szaktanári megjegyzések) kell készíteni, és leadni az igazgatóhelyettesnek.

Szóbeli vizsga:

A tanulók a második félévben (februártól) megkapták a szóbeli vizsgák tételsorait (max. 15 tétel), felkészülésük folyamatosan, tanári segítséggel történjen. Próbáljuk megoldani a vizsgával kapcsolatos túlzott feszültségüket megnyugtató, higgadt eligazításokkal, és kiegyensúlyozott számonkéréssel ellenőrizzük felkészülésüket.

A vizsga időpontját a szaktanár jelöli ki, egyeztetve az osztályfőnökkel és az igazgatóhelyettessel. Az időpontot legkésőbb a vizsga előtt két héttel a tanulókkal közölni kell.

A vizsgázók a vizsga napján a tanítási órák alól mentesülnek. Az így felszabaduló szaktanárok készenléti helyettesi feladatot látnak el abban az órában, amelyikben az osztállyal dolgoztak volna.

A tanulók a vizsgáztató tanár által előre elkészített beosztás szerint vesznek részt a vizsgán, amelyet legkésőbb a vizsgát megelőző napon tudomásukra kell hozni.

A tanulók a vizsga napján a tanítási órák ideje alatt sorra kerülésükig a számukra várakozásra kijelölt teremben (ez lehetőség szerint az osztálytermük legyen) tartózkodhatnak, a folyosón hangoskodással ne zavarják meg a többi osztályban folyó munkát. Szükség esetén felügyelőtanárt kell kijelölni a készenléti helyettesek közül.

A vizsgával kapcsolatos szervezési feladatokat (vizsga- és várakozóterem kijelölése, vizsgáztató tanárok helyettesítési rendje) az igazgatóhelyettes látja el.

A vizsgabizottság tagjai: a kérdező szaktanár és egy másik, azonos szaktárgyú tanár vagy az osztályfőnök.

A szóbeli vizsga megkezdése előtt a párhuzamos osztályokban vizsgáztató szaktanárok tartsanak egyeztető megbeszélést a vizsgafeleletek értékelésének egységes szabályairól.

A vizsgateremben egyszerre maximum 4 tanuló tartózkodhat. A tétel kihúzása után a tanuló csak szükség esetén hagyhatja el a termet.

A vizsgán a tanuló önállóan beszéljen a tételről, ha a feleletében elakad, a vizsgáztató tanár kérdésekkel segítse tovább.

A tétel kifejtéséhez szükséges forrásokat (szemelvényeket, versrészleteket, térképet, stb.) a vizsgáztató tanár köteles biztosítani a tanuló számára.

A vizsgaeredményt (osztályzatot) legkésőbb a vizsgát követő napon ki kell hirdetni, az osztálynaplóba piros színnel, az ellenőrzőbe "szóbeli vizsga" bejegyzéssel be kell írni. A vizsganaphoz a haladási naplóban legfeljebb 4 szaktárgyi óra írható.

A szaktanár a vizsga értékelését (vizsgázó tanulók névsora, eredmények, szaktanári megjegyzések) a vizsgát követően egy héten belül írásban leadja az érintett tagozat igazgatóhelyettesének.

4. sz. melléklet
Fegyelmi szabályzat
a Közoktatásról szóló 1193. évi LXXIX., az 1995. évi CXXI. és az 1996. évi LXII. törvények alapján

Fegyelmi büntetésben részesíthető az a tanuló, aki:

  1. Súlyosan megsérti az iskolai rendszabályokat.
  2. Bármilyen iskolai, illetve azon kívüli okiratot hamisít, vagy ilyen okiratot felhasznál.
  3. Társadalmi vagy személyi tulajdon ellen anyagi kárt okozó vétséget követ el.
  4. Súlyosan veszélyezteti saját és társai testi épségét, egészségét.
  5. A másokat ugyanígy veszélyeztető tényezők észlelését elhallgatja.

A tanuló fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal részesíthető fegyelmi büntetésben, amely lehet:

  • megrovás,
  • szigorú megrovás,
  • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
  • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba,
  • áthelyezés másik iskolába (ha az igazgató a másik iskola vezetőjével megállapodott).

A tankötelezettség megszűnése (annak a tanévnek a vége, amelyben a tanuló betölti a 18. életévét) további fegyelmi büntetés lehet:

  • eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
  • kizárás az iskolából.

A fegyelmi eljárás megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló:

  • életkorát,
  • értelmi és erkölcsi fejlettségét,
  • az elkövetett cselekmény súlyát.

A tanulók védelme érdekében a fegyelmi felelősség csak fegyelmi eljárás alapján állapítható meg.

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza, az eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le, amelynek tagjai:

  • az osztályfőnöki munkaközösség vezetője,
  • a diákmozgalmat segítő pedagógus vagy a diákönkormányzat vezetője,
  • egy, a tanulót tanító tanár,
  • a nevelőtestület két tagja, aki a tanulót nem tanítja.

Az igazgató jogköre a fegyelmi bizottság elnökét, valamint a fegyelmi jegyzőkönyv vezetőjét kinevezni.

A fegyelmi eljárás teljes egésze alatt jelen lehet az érintett tanuló osztályfőnöke. Kiskorú tanuló esetén a szülő, illetve más megbízott képviselőnek jelen kell lennie!

A fegyelmi eljárás megindításával - az indok megjelölésével - a tanulót és kiskorú szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztető eljárást kell lefolytatni, melynek során a tanulót meg kell hallgatni, biztosítani kell, hogy álláspontját és védekezését előadja.

A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő (vagy megbízott) ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg.

A fegyelmi eljárás menete

Fegyelmi eljárást a cselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül meg kell indítani, arról a tanulót és kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíteni kell.

A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót:

  • figyelmeztetni kell a jogaira,
  • ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést és bizonyítékokat,
  • meg kell hallgatni, biztosítani kell számára a védekezés lehetőségét.

A fegyelmi eljárás során kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a tanuló elkövette a terhére rótt cselekményt, s ezzel kötelességét súlyosan megszegte, ennek érdekében köteles tisztázni a tényállást:

  • a tanuló nyilatkozatával,
  • a szülő nyilatkozatával,
  • a tanú(k) meghallgatásával,
  • szükség esetén szakértői vélemény beszerzésével,
  • szükség esetén szemle tartásával.

A fegyelmi eljárás egész menetéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • a tárgyalás helyét, idejét,
  • a jelenlévők nevét, a jelenlét minőségét,
  • az elhangzott nyilatkozatokat.

A jegyzőkönyv vonatkozó részét a nyilatkozók átolvassák, s ha az általuk elmondottakat tartalmazza, azt aláírják.

A fegyelmi határozatot a tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, majd azt írásba kell foglalni és utólag meg kell küldeni az érintetteknek. A határozatot a döntéstől számított hét napon belül ajánlott levélben kell kiküldeni az érintetteknek.

A határozatnak tartalmaznia kell:

  • a határozatot hozó szerv megnevezését,
  • a határozat számát, tárgyát,
  • a tanuló személyi adatait,
  • a fegyelmi büntetést,
  • az indoklást,
  • a határozathozatal napját,
  • a fegyelmi tárgyalás vezetőjének nevét,
  • a határozatot hozó nevét, beosztását, aláírását.

5. sz. melléklet
Az iskolai mikrobusz használatának szabályzata

Az iskola tulajdonában lévő mikrobuszt az intézmény tevékenységi körébe tartozó célokra a pedagógusok is igénybe vehetik (pl. versenyeken, eredményhirdetéseken, külső szerepléseken való részvétel, iskolán kívüli foglalkozások szervezésekor felszerelések kiszállítása, stb.).

Az igényeket az erre a célra alkalmazott füzetben, írásban, az igénybe vétel előtt legalább 1 héttel jelezni kell.

Meg kell jelölni:

  • az igénylő pedagógus nevét,
  • az igénybevétel okát,
  • az igénybevétel idejét,
  • az úticélját,
  • a szállítandó személyek számát,
  • a felmerülő költség nagyságát.

Az igénybe vételről az iskola igazgatója dönt. A döntésről tájékoztatja az igénylő pedagógust.

6. sz. melléklet
A REPÜLŐ SZARVAS DIÁKSPORT EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
(egységes szerkezetben)

A REPÜLŐ SZARVAS DIÁKSPORT EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
(egységes szerkezetben)

  1. Általános rendelkezések

    1.1. Az egyesület neve: Repülő Szarvas Diáksport Egyesület
    Rövidítése: RSZ DSE
    Színe: kék-fehér
    Alapításának éve: 2007
    Székhelye: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 6.

    1.2. Az egyesület célja.
    A Repülő Szarvas DSE az iskola nevelő-oktató munkájával összhangban, az egyesület tagjainak rendszeres helyi, intézményen belüli, intézmények közötti és szakszövetségek által kiírt, játék-, turisztikai-, versengési- és versenylehetőségek tervezése és szervezése, mert az intézmény a Közoktatási törvény alapján szerződéssel köteles biztosítani az iskolai sportkör működését, vagy a meghatározott feltételekkel a diáksport-egyesületet támogatni. Valamint az állami, társadalmi szervek támogatásának, a diáksport-egyesület jogi és anyagi lehetőségeinek felhasználásával biztosítani a rendszeres testgyakorlás tanórán kívüli feltételeit. Cél a rendszeres sportolás, testedzés, versenyzés biztosítása, sportkapcsolatok létesítése és fenntartása, a sporttal való nevelés, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet alakítása, különösen tervezni, szervezni és összehangolni a tanulók órán kívüli testnevelését, sportolását.

    1.3. Az egyesületet képviseli:
    Kész Zoltán - az egyesület elnöke -, aki képviseleti jogát írásban, az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökségi tagokra átruházhatja. Az egyesület nevében aláírásra képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben kizárólag az ezirányú képviseleti joggal felruházott gazdasági vezetőnek és az egyesület elnökének együttes aláírása szükséges.

    1.4. Az egyesület politikamentes, pártoktól független, azoktól támogatást nem kér és nem fogad el, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat, politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat.

  2. Az egyesület tagjai, azok jogai és kötelességei

    2.1. A tagság rendes és pártoló tagokból áll.
    A Repülő Szarvas DSE rendes tagjai lehetnek az adott intézmény nappali tagozatos tanulói, tanárai, dolgozói és minden magyar állampolgár, aki elfogadja az alapszabályban leírtakat és az éves tagdíjfizetést vállalja. A Repülő Szarvas DSE pártoló tagja lehet az a természetes jogi személy, aki az egyesület alapszabályával egyetért, és aki belépési nyilatkozatban vállalja a Repülő Szarvas DSE célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes, az egyesületi rendes tagság a belépési nyilatkozat aláírásával és a tagdíj befizetésével keletkezik. A tagsági viszony a tag kilépésével megszüntethető, illetve megszűnik kizárással, és ha a tagdíj befizetése bármely okból 3 hónapnál hosszabb ideig szünetel, ha azt megelőzte egy írásbeli felszólítás 8 napos határidővel a hátralék megfizetésére, s ezt követően sem történt meg a tagdíj befizetése.
    A pártoló tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, illetve a tagdíj fizetésének bármely okból 3 hónapnál hosszabb idejű elmulasztása esetén (ha azt megelőzte egy írásbeli felszólítás 8 napos határidővel a hátralék megfizetésére, s ezt követően sem történt meg a tagdíj befizetése) törléssel, vagy fegyelmi büntetésként kizárással szűnik meg.

    2.2. A tagsági díj: Mértékéről évente a költségvetés készítésekor a közgyűlés dönt.

    2.3. A rendes tagok jogai és kötelességei
    2.3.1. A Repülő Szarvas DSE rendes tagok jogai:
    - részt vehetnek az egyesület szakosztályainak munkájában, rendszeresen sporttevékenységet folytathatnak, és hozzájárulhatnak az egyesület feladatainak teljesítéséhez,
    - használhatják a Repülő Szarvas DSE rendelkezésre álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket,
    - a Repülő Szarvas DSE színeiben részt vehetnek a sportversenyeken,
    - véleményeket nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek az egyesületet érintő kérdésekben, részt vehetnek és szavazásra jogosultak a közgyűlésen,
    - kezdeményezhetik bármely rendes vagy pártoló tag felvételét vagy kizárását.

    2.3.2. A Repülő Szarvas DSE tagok kötelességei:
    Rendszeres sporttevékenységet folytassanak, vegyenek részt az egyesület célkitűzésének megvalósításában.
    Tartsák be a Repülő Szarvas DSE alapszabályzatában foglaltakat, hajtsák végre a Repülő Szarvas DSE közgyűlésének és vezetőségének rájuk vonatkozó határozatait.
    - óvják meg a testnevelési és sportlétesítményeket, eszközöket, felszereléseket,
    - fizessék a Repülő Szarvas DSE tagsági díját,
    - magatartásuk mindenkor sportszerű legyen,
    - legjobb tudásuknak megfelelően képviseljék az egyesületet.
    2.3.3. a Repülő Szarvas DSE tagok választhatóságáról:
    A Repülő Szarvas DSE tagjai a közgyűlésen választhatnak, valamint választhatók is az egyesület szerveibe, amennyiben betöltötték a 18. életévüket. Mivel kiskorú személyek is tagjai lehetnek az egyesületnek, ezért csak életkorának megfelelő tisztségre választhatók.

    2.4. A pártoló tagok jogai és kötelességei
    2.4.1. A Repülő Szarvas DSE pártoló tagok jogai:
    - használhatják a Repülő Szarvas DSE által igénybe vehető sportlétesítményeket, részt vehetnek a közgyűlésen, ott felszólalhatnak, de azon szavazati jogokkal nem rendelkeznek,
    - javaslatokat, észrevételek tehetnek a Repülő Szarvas DSE működésével kapcsolatban, tisztviselőktől tájékoztatást kérhetnek,
    - a vezetőség megbízásával foglalkozásokat vezethetnek, felügyeleteket tarthatnak,
    - elláthatnak technikai és egyéb feladatokat.

    2.4.2. A Repülő Szarvas DSE pártoló tagok kötelességei:
    - az alapszabályban foglaltak betartása,
    - a Repülő Szarvas DSE célkitűzésének erkölcsi és anyagi támogatása,
    - sportszerű magatartás,
    - fizesse a pártoló tagsági díjat.

    2.5. A tagfelvétel módja:
    A rendes és pártoló tagok belépése az elnökség egyszerű többséggel hozott határozata alapján történik.

    2.6. A tagság törlése:
    Törölni kell a tagságát annak:
    - aki írásban nyilatkozza, hogy kilép,
    - akit az elnökség egyhangú szavazattal kizár,
    - aki a tagdíj befizetést bármely okból három hónapnál tovább nem fizeti (ha azt megelőzte egy írásbeli felszólítás 8 napos határidővel a hátralék megfizetésére, s ezt követően sem történt meg a tagdíj befizetése)

  3. Az egyesület szervezete

    3.1. A Repülő Szarvas DSE legfőbb szerve: A közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
    A Repülő Szarvas DSE közgyűlést szükség szerint, de legalább évente kétszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelésére, és a következő időszak feladatainak, költségvetésének meghatározására, valamint a vezetőség beszámoltatására. A Repülő Szarvas DSE közgyűlését össze kell hívni, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével az elnökségnél írásban indítványozza. A Repülő Szarvas DSE közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagságnak legalább 50 %-a +1 f? jelen van.
    A Repülő Szarvas DSE közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt. A Repülő Szarvas DSE gyűlésen alkalmanként választott levezető elnök elnököl.

    3.2. A Repülő Szarvas DSE közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    - a Repülő Szarvas DSE megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának kimondása,
    - az alapszabály megállapítása, módosítása,
    - a Repülő Szarvas DSE elnökségének megválasztása, és indokolt esetben visszahívása,
    - a szakosztályok kialakítása, munkatervének megvitatása és elfogadása, versenyek kiírása,
    - a Repülő Szarvas DSE esemény- és versenynaptárának megvitatása és elfogadása,
    - a tagdíjak megszavazása, fizetési mód eldöntése,
    - a Repülő Szarvas DSE költségvetésének jóváhagyása,
    - az elnökség beszámolójának elfogadása,
    - az elnökség határozata ellen benyújtott kifogás felülvizsgálata,
    - határozathozatal minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

    3.3. Az elnökség
    A Repülő Szarvas DSE működését a közgyűlés által négy évre választott 3 tagú elnöksége irányítja, amelynek összetétele egy elnök és két elnökségi tag.

    3.4. Az elnökség feladata, hatásköre:
    - a Repülő Szarvas DSE tevékenységének irányítása,
    - tagok és pártoló tagok felvétele,
    - a Repülő Szarvas DSE munkaterv és eseménynaptár tervezetének elkészítése,
    - a Repülő Szarvas DSE fejlesztési tervének és költségvetési előirányzatainak kidolgozása a vonatkozó munkaterv és eseménynaptár alapján,
    - sportcsoportok létrehozása és megszüntetése,
    - a szakosztályvezetők megbízása és visszahívása,
    - fegyelmi jogkör gyakorlása,
    - pártoló tagság szervezése,
    - valamint egyéb, a sportban érdekelt más egyesületekkel és társadalmi szervezetekkel való együttműködés,
    - a Repülő Szarvas DSE-t érintő és megillető egyetértési joggyakorlás,
    - a Repülő Szarvas DSE foglalkozásokon a balesetvédelmi és más biztonsági előírás betartása, belső szabályzatok elkészítése,
    - beszámolás a közgyűlésnek,
    - a közgyűlés előkészítése és összehívása.

    3.5. Az elnökség szükség szerint, de legalább félévenként ülést tart. Az ülést az elnök hívja össze. Az elnökségi ülésre meg kell hívni a gazdasági vezetőt. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha legalább 2 fő jelen van. A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Repülő Szarvas DSE elnökének szavazata dönt.

    3.6. A Repülő Szarvas DSE a helyi lehetőségek figyelembevételével - a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és az elnökség határozata alapján - szakosztályokban vagy sportági sportcsoportokban működhet.

    3.7. A szakosztályok feladatai:
    - rendszeres játék, gyakorlási és versenyzési lehetőségek biztosítása,
    - az intézményen belüli játékok, vetélkedések, versenyek megszervezése,
    - turisztikai események szervezése,
    - a vezetőség által meghatározott egyéb feladatok ellátása (pl. aktívaképzés, önköltséges tanfolyamok szervezése stb.),
    - a szakosztályok munkájának népszerűsítése, arra történő mozgósítás,
    - a szakszövetségek által szervezett versenyeken való részvétel biztosítása.

  4. A Repülő Szarvas DSE gazdálkodása

    4.1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, bevételeit saját OTP számláján tartja. Az egyesület gazdasági vezetőjét az elnökség javaslatára a közgyűlés bízza meg. A gazdasági vezető irányítja és vezeti az egyesület pénzügyeit és gazdasági tevékenységét. Utalványozási jogot gyakorol.
    A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben kizárólag az ezirányú képviseleti joggal felruházott gazdasági vezető és az egyesület elnöke együttes aláírása szükséges.

    4.2. A Repülő Szarvas DSE bevétele:
    - tagdíj, melynek mértékét és befizetés módját a közgyűlés határozza meg,
    - állami vagy önkormányzati hozzájárulás,
    - egyéb bevételi források.

    4.3. A Repülő Szarvas DSE kiadásai:
    - eszközök és felszerelések (pl. labdák, sportszerek, mérőeszközök, erőfejlesztő gépek, stb.) beszerzése,
    - az egyesület irányításához szükséges személyi feltételek biztosítása (pl. szakosztályvezetők, foglalkozásvezetők, gazdaságvezető, technikai, személyzet bérei, stb.).
    - versenyeztetéssel kapcsolatos költségek.

    4.4. A Repülő Szarvas DSE önálló vagyonnal rendelkezik, amelyről a közgyűlés dönt. Az egyesület megszűnésével az akkori tagság között egységesen kerüljön felosztásra az egyesület vagyona.

  5. Fegyelmi felelősség

    A Repülő Szarvas DSE tagjai felett ilyen minőségében elkövetett fegyelmi vétségük esetén fegyelmi jogkört az elnökség gyakorolja. A fegyelmi eljárás során az elnökség a következő büntetéseket szabhatja ki:
    - figyelmeztetés,
    - megrovás,
    - a tagság felfüggesztése meghatározott időre, de legfeljebb egy év tartamára,
    - kizárás.
    A fegyelmi büntetés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közgyűlés bírál el egyszerű szótöbbséggel.

  6. Az egyesület megszűnése

    A Repülő Szarvas DSE megszűnik:
    - feloszlással vagy feloszlatás esetén,
    - egyesülés esetén,
    - megszűnésének megállapításával.

Jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegét az egyesület közgyűlése 2007.08.24 -ei ülésén fogadta el.

Veszprém, 2007. 11. 25.

7. sz. melléklet
A honlapkezelő

Megbízás: A honlapkezelői megbízás és a feladatellátás megbízási díja külön Megbízási Szerződésben kerül rögzítésre, meghatározott időre és folyamatos jelleggel.

Honlap elhelyezése a szerveren: Informatikai/technikai szempontból a honlapkezelő feladatköre elkülönül a rendszergazda feladatkörétől. Az Intézmény szerveréhez a honlapkezelőnek nincs jogosultsága, csak a rendszergazdának.

Ennek értelmében, a honlapkezelő feladata a honlapot megvalósító számítógépes állományok fizikai elkészítése.

A honlapot megvalósító számítógépes állományoknak az Intézmény szerverén történő fizikai elhelyezése a rendszergazda hatáskörébe tartozik. A honlapkezelő minden szükséges fizikai frissítés alkalmával a honlapkezelő - előre egyeztetett módon - köteles eljuttatni a frissített számítógépes állományokat a rendszergazdának.

Kölcsönös együttműködés: A honlap az intézményi működés egyik legfontosabb információs forrása. Ezért működtetése a honlapkezelő számára az intézmény minden dolgozójával, a tanulói és a szülői közösséggel kölcsönös együttműködést tesz szükségessé.

Dokumentálás: A kölcsönös együttműködést és annak eredményét a honlapkezelő és a másik fél saját belátása szerint dokumentálhatja (digitálisan is).

A honlapkezelő feladatköre

Tartalmi karbantartás: A honlap felosztása a honlap-látogató által érthető logikus, hierarchikusan rendezett fejezetekre. A tartalom-rendezés módját meghatározzák az intézményi és a honlap-látogatói, felhasználói igények. A honlap legyen jól navigálható.

A honlap-fejezetek (továbbiakban: weblap) tartalmának kialakítása: Bármely weblap tartalmi karbantartásának elvégzése előtt a honlapkezelő egyeztet az intézmény vezetőségével.

A tartalom a szerzői jogokra vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával jeleníthető meg.

Egy-egy weblap rendszeres tartalmi karbantartása indokolt esetben átengedhető az Intézmény olyan tantestületi tagjának hatáskörébe - így olyan esetben, ha ezáltal egyszerűsödhet a saját weblap tartalmi karbantartása és csökkenthető az Intézmény belső kommunikációs rendszerének terhelése (példa: menzadíj-befizetés rendszeres aktualizálása). Az így felhatalmazott személy - felelőssége tudatában - egy külön, a számára kialakított adminisztrációs webfelületen végezheti el tetszés szerinti időpontokban az Interneten a karbantartást, külön saját azonosító és jelszó (jelszavak) használatával. A jelszót és az azonosítót a honlapkezelő határozza meg.

A honlap rendszeres frissítése: Szükség esetén a programok tartalmi/technikai vonatkozásairól a honlapkezelő a rendszergazdával egyeztessen, illetve kérjen véleményt az Intézmény igazgatójától is. A biztonsági kérdéseket is felvető programokat (pl. jelszó) előzetesen - rejtett módon - tesztelni kell!

Formai karbantartás: A honlap fejezze ki az intézményi arculatot. A honlap tartalmi/formai jellemzőinek lényegesebb változtatásakor a honlapkezelő és az Intézmény igazgatója egyeztetnek. A honlapkezelő feladatába nem tartozik bele a honlap internetes elérhetőségének és egyéb intézményi elérhetőségek meghatározása, valamint a honlap nyitóoldala elérhetőségének biztosítása sem. A nyitóoldalt megvalósító fájl tulajdonságait, technikai részleteit a honlapkezelő a rendszergazdával közösen határozzák meg.

A honlapkezelő felelős:

  • az Intézmény vezetőségének a honlap karbantartására kiadott utasításait a megadott határidőre elvégezni,
  • a honlapba illesztésre kiadott szöveges-, képi- vagy hanganyag változatlan tartalmáért,
  • ha megítélése szerint ez a tartalom az Intézményre nézve hátrányos következményekkel jár, akkor köteles jelezni azt az intézmény vezetőjének/vezetőségének.

A honlapkezelő jogai: A honlapkezelőnek joga van megismerni a honlappal kapcsolatos pozitív/negatív észrevételeket, véleményeket.

A honlapra szánt több mint 1 oldalas szöveges tartalmakat joga van digitális formában kérni.

A honlapkezeléssel összefüggő kiadások tervezésére javaslatot tehet a költségvetés elkészítésekor.

8. sz. melléklet
Könyvtárhasználati szabályzat

A könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

A könyvtár tanítási napokon 8.00 - 16.00 óráig tart nyitva.

A könyvtárhasználat módjai:

  • kölcsönzés a könyvtárból: bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni,
  • étel és ital fogyasztása a könyvtárban tilos,
  • helyben használat: a dokumentumok közül az olvasótermi, kézikönyvtári állományrész csak helyben használható,
  • egy olvasónál, egy időben maximum hat könyv lehet kölcsön,
  • elektronikus dokumentumokat csak felnőttek kölcsönözhetnek,
  • csoportos használat: az osztályok, tanulócsoportok részére a könyvtáros, az osztályfőnök, szaktanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak,
  • a tanév végén minden könyvet vissza kell hozni,
  • a vissza nem hozott, vagy elveszett könyveket az olvasónak meg kell térítenie:
    1. a térítés történhet az elveszett könyv egy másik példányának leadásával,
    2. a könyv mindenkori forgalmi értéke 90%-ának kifizetésével.

Kölcsönzési nyilvántartás:

Az iskolai könyvtárban a füzetes nyilvántartás használatos. A nyilvántartások a kölcsönzés tényét rögzítik.

9. sz. melléklet
A tankönyvellátás szabályzata

A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült:

  • a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
  • a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
  • a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről,
  • A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény.

Az iskolai tankönyvellátás:

Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el.

Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskolai szülői választmány és a diákönkormányzat véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg.

Tájékoztatási kötelezettség:

Az iskola írásban értesíti, illetve tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat.

Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása:

A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit.

A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata. Ennek során azonban a közoktatási törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint a pedagógus olyan tankönyvet választhat, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint valamennyi tanulónak biztosítható. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből - a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani.

Ennek érdekében a pedagógus feladata:

  • A tankönyveket az Oktatási Hivatal által összeállított, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett hivatalos tankönyvjegyzéken szereplőkből kell kiválasztani, mivel ezek fogyasztói ára (az általános forgalmi adóval együtt) nem haladja meg a miniszter által meghatározott, jegyzékben feltüntetett összeget.
  • A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a kiadó szabad áron értékesítheti. Amennyiben egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskola szülői szervezet és az iskola diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. Az érintett pedagógus kötelessége - a munkaközösséggel való egyeztetés után -, a tankönyvfelelős tájékoztatása, aki ezután írásban tájékoztatja az igazgatót.

Az ingyenes tankönyvellátás:

A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes, vagy - amennyiben lehetőség van rá - kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön.

Az iskola igazgatója minden évben felméri a kedvezményt igénylőket aszerint, hogy mennyi a normatív támogatásra jogosultak száma, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzéssel, hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni, illetve a normatív kedvezményen túl - hirdetményben közzé tett feltételek szerint - hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben.

Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és a normatívára való igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével az igazgató dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyvtámogatási keret felhasználásáról.

A felmérés eredményéről és a tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról az iskola igazgatója tájékoztatja az iskola szülői szervezetét, az iskolai diákönkormányzatot, és írásban kéri ki véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény szerint ennek két formája lehet:

  1. Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a tanuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyv a tanuló tulajdonába kerül.
  2. Az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az esetben a tankönyv az iskola tulajdona, a tanuló csak használja azt.

Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás az iskolai könyvtáron keresztül történő kölcsönzéssel valósul meg. A tankönyvcsomagokat úgy állítjuk össze, hogy évfolyamonként - képzési profilonként, vagy tagozatonként - minden tanuló azonos tankönyvet kapjon kölcsön, illetőleg vásároljon meg.

A kölcsönzött tankönyvek esetében a szülő nem tarthat igényt arra, hogy a tankönyveket gyermeke ingyenesen tulajdonba kapja.

A könyvtárból kölcsönzött tankönyv addig az időpontig maradhat a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tesz, a szóbeli érettségi vizsgáig.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

Igénybejelentés, a jogosultság igazolása:

A tanuló illetve a szülő az iskolában - a család szociális vagy anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az igénylést minden év január 20-ig, az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénybejelentő lapot, valamint az ingyenesség feltételeiről szóló tájékoztatást a diákok - legalább 15 nappal a benyújtási határidő előtt - a téli szünet utáni első tanítás napon írásban megkapják, illetve az iskola honlapjáról letölthetőek.

Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló, illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint:

  • a tartósan beteg tanuló (szakorvos igazolja),
  • a sajátos nevelési igényű tanuló (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),
    • testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
    • pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
    • a három- vagy többgyermekes családban élő tanuló (a megállapított családi pótlék igazolja),
  • a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult tanuló (a megállapított családi pótlék igazolja),
  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló (az erről szóló határozat igazolja).

Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell

  • tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha a családipótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,
  • sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is.

Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kötelező, de az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel.

Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.

Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be (iskolaváltás) az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt.

További támogatások az egy- és kétgyermekes családoknak:

A jogszabályok szerint a normatív kedvezmények kielégítését követően az iskola további kedvezményeket állapíthat meg a fent említett családoknak szociális alapon.

Iskolánk ezt - amennyiben még marad az éves normatív támogatásból - a könyvtárból való kölcsönzéssel tudja nyújtani. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb minimálbér másfélszeresét.

Igénybejelentés esetén azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolánk tankönyv támogatási rendszere nem tudja megoldani, november 30-ig kezdeményezzük a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál.

A könyvtári állomány bővítése:

A jogszabályok szerint az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani.

A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

A tankönyvek beszerzése:

A szülő anyagi helyzetétől függően köteles biztosítani a gyermeke oktatásához szükséges tankönyveket, de nem kötelezhető arra, hogy minden esetben új tankönyveket szerezzen be.

A tankönyvek beszerzése előtt a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Ezért iskolánk a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével listát ad ki számára azokról a tankönyvekről, amelyek elengedetlenül szükségesek gyermeke oktatáshoz.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott tankönyvfelelős készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 19. § (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.

Tankönyvfelelős

Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazóktól értékesítésre átveszi.

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató jelöli ki a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

A tankönyvfelelős nem állhat szerződéses kapcsolatban a tankönyvterjesztővel. Megbízási szerződést a terjesztővel szerződést kötő intézménytől kaphat, a szerződés tartalmazza a díjazás mértékét.

Ha az intézmény vezetője az iskola más alkalmazottját kívánja megbízni a tankönyvfelelős feladatkörével, akkor ezt - rendkívüli eseteket leszámítva - a tanév munkatervében rögzíteni kell.

Ha a tankönyvfelelős az elkövetkező tanévben nem kívánja ellátni feladatait, akkor ezt legkésőbb a tanévnyitó értekezleten köteles bejelenteni.

A tankönyvfelelős feladatai:

  • Az iskola minden év január 20-ig köteles a kedvezményekkel kapcsolatos tanulói igényeket felmérni. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével.
  • Lista kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével.
  • A szülői nyilatkozatok és a pedagógusok javaslatai alapján a tankönyvrendelés elkészítése minden tanév február 15-ig.
  • A tankönyvek kiosztása az első tanítási nap előtti héten.

Elismervény és számla:

Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára tételes elismervényt kell adni a tankönyvek egységáráról, darabszámáról és a kifizetett összegről (a kereskedelmi és adótörvények szerint). Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára kérésre számlát kell kiadni, a munkáltatói vagy más iskolakezdési támogatás igazolása céljából (a munkáltató címére). A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki.

Jogorvoslati lehetőségek:

A nevelési-oktatási intézmény a tankönyvellátással kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározottak szerint - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A tanuló, a szülő az iskola jogellenes döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül élhet jogorvoslati jogával, amelyet a jegyzőhöz kell benyújtania. A jegyző döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.

Állami normatív hozzájárulás a tanulók ingyenes tankönyvellátásához (új rendszer):

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésében került meghatározásra a tanulók tankönyvvásárlásához igényelhető állami normatíva, amely két részből tevődik össze:

  • Tanulók ingyenes tankönyvellátása, amely 10.000,- Ft/ingyenességre jogosult tanuló/ év.
  • Általános hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához, amely valamennyi iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után jár 1.000,- Ft/fő/év összegben.

Az ingyenes tankönyvcsomagok árának állami normatívával le nem fedett részét az iskola saját költségvetéséből egészíti ki.

Az tankönyvtámogatás felhasználása:

A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás teljes költségeinek átvállalására és csökkentésére, tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére.

Veszprém, . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
igazgató

1. számú melléklet a tankönyvellátás szabályzatához

Tankönyvellátási ütemterv a tanévre

Ütemterv elkészítése

Határidő:  október 31.
Felelős:  az iskola igazgatója
Tartalma:  a tankönyvfelelős felkérése és a tankönyvellátási feladatainak megtervezése

Tankönyv támogatási igények felmérése

Határidő:  január 21.
Felelősök:  tankönyvfelelős, osztályfőnökök
Tartalma:  a központi támogatásból ingyenes tankönyvhöz jutók számának felmérése, szülői nyilatkozat bekérése, igazolások bemutatása a bentlévő diákoktól

A felmérés eredményéről a nevelőtestület, szülői szervezet, diákönkormányzat tájékoztatása

Határidő:  január 26.
Felelős:  igazgató

Munkaközösségi tankönyvigények felmérése

Határidő:  január 31.
Felelős:  munkaközösség vezetők és tankönyvfelelős
Tartalma:  a munkaközösség vezetők elkészítik osztályokra és tantárgyakra bontva azon tankönyvek listáit, melyet a diákok megrendelhetnek a következő, új tanévre

Tankönyv költségek ismertetése

Határidő:  február 7.
Felelős:  az iskola igazgatója
Tartalma:  az iskola igazgatója véleményt kér a szülői választmánytól a jövő évi tankönyvekkel, költségekkel, ellátási szerződéssel kapcsolatban

Tankönyvellátási szerződés felülvizsgálata

Határidő:  február 25.
Felelős:  az iskola igazgatója
Tartalma:  az iskola igazgatója a szülői véleménykérés után dönt az ellátási szerződésbe bevont szolgáltatóról

Az iskola előzetes tankönyvrendelésének elkészítése

Határidő:  február 28.
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse
Tartalma:  a tankönyvfelelős a tanári tankönyvigénylések alapján elkészíti az iskola előzetes tankönyvrendelését és megküldi a tankönyvterjesztőnek, ebben figyelembe veszi az induló kilencedikes osztályok tankönyvigényét is, felveszi és beszámolja a könyvtárban felhasználható tankönyveket

A diákok tankönyvigényeinek felmérése

Határidő:  április 29.
Felelősök:  tankönyvfelelős, osztályfőnökök
Tartalma:  az iskola tankönyvfelelőse minden diáknak névre szóló rendelési listát készít a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével a 2011/2012-es tanévre, melyen a diák és szülő aláírással jelzi igényét

Az induló osztályok esetében a támogatási illetve a tankönyvigények felmérése

Határidő:  április 29. (postázás)
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse
Tartalma:  a beiskolázási eredmények ismeretében a 2008. szeptember 1-jétől az iskolában tanuló 9. évfolyamos diákok megrendelőlapot és nyilatkozati űrlapot kapnak; a lapok a 2., illetve 8. ponttal azonosak és a felvett diákoknak legkésőbb a beiratkozásig azt vissza kell juttatniuk

A tanulói tartós tankönyvek visszavétele

Határidő:  június 15.
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse
Tartalma:  a leltári számmal ellátott tartós tankönyvek visszavétele az iskolai tankönyv könyvtárba, amennyiben a könyv megrongálódott vagy elveszett, abban az esetben az amortizációval csökkentett vételi ár beszedése a tanulótól

A tanári tankönyvigények felmérése

Határidő:  június 15.
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse, igazgatóhelyettes
Tartalma:  a következő évi órafelosztás elkészültével a kollégák tankönyvigényeinek összegyűjtése

Az iskola tankönyvrendelésének véglegesítése

Határidő:  június 24.
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse
Tartalma:  az iskola tankönyvfelelőse az induló osztályok tankönyvrendelésének, a visszaszedett tartós tankönyvek, és a közben felmerült tanári tankönyvigények ismeretében véglegesíti az iskola tankönyvrendelését, melyet megküld a szerződött tankönyvterjesztőknek

A diákok értesítése a tankönyvátvételi időpontról az iskola honlapján és az iskola ablakaiba kifüggesztett tájékoztatókon.

Határidő:  augusztus 20.
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse

A diákok tankönyveinek kiosztása

Határidő:  augusztus vége
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse
Tartalma:  az iskola tankönyvfelelőse személyre szólóan összekészíti a megrendelt tankönyveket, s a meghatározott napokon kiosztja azokat; mindenki számára biztosítania kell a tanévnyitó előtti tankönyvátvételt

A pótrendelések lebonyolítása

Határidő:  szeptember 1-15-ig
Felelősök:  az iskola tankönyvfelelőse
Tartalma:  az indokolt pótrendeléseket a tankönyvfelelős felveszi és továbbítja tankönyvterjesztők felé, majd a megérkezett könyveket eljuttatja a megrendelőknek

Veszprém, . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
igazgató

2. számú melléklet a tankönyvellátás szabályzatához

A 2. sz. melléklet letöltése (PDF - 652,8 kiB)

10. sz. melléklet
A Jó gyakorlat átadás intézményi szabályai

A szabályzat célja

Az intézményi Jó gyakorlatok átadásával kapcsolatos tevékenységek, feladatok, jogok és kötelezettségek rögzítése a minél szakszerűbb és átlátható feladatellátás érdekében.

A szabályzat hatálya

A szabályzat előírásai határozatlan időre szólnak. Módosítását - az innovációs szakmai team bármely tagjának javaslatára - az iskola Igazgatója jogosult elvégezni.

Területi és időbeli vonatkozásában kiterjed az intézmény illetékességi körébe tartozó épületekre és létesítményekre, a Jó gyakorlat helyszínéül szolgáló programokra, valamint az átadás-átvétel folyamatának teljes időtartamára.

A szabályzat személyi hatálya az intézménnyel jogviszonyban álló, a Jó gyakorlatot kidolgozó és az átadás-átvételt lebonyolító innovációs szakmai team tagjaira vonatkozik.

Az innováció megvalósításában résztvevő pedagógusok és más intézményi alkalmazottak hivatalos munkaidőben látják el a Jó gyakorlatban megjelölt és elvégzendő tevékenységeket.

A Jó gyakorlat fogalma

A Jó gyakorlat adott szakmai kritériumoknak (NAT, ONAP) megfelelő innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amelyet a köznevelési intézményben több éve tudatosan, sikeresen és hatékonyan alkalmaznak. A fejlesztő pedagógusok, intézményi közösségek az innovációt a gyakorlatban kipróbálták, dokumentálták, ezért más intézmények által is eredményesen adaptálható, továbbfejleszthető, fenntartható. A Jó gyakorlat a felhasználók által elismert szolgáltatásként képes működni, mert mérhető, értékelhető minőségelemekkel rendelkezik, s az intézményi, osztálytermi és egyéni pedagógiai fejlesztéseket, a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését pozitívan befolyásolja.

Előzmények

A jó gyakorlatok megismerése, elterjesztése, alkalmazása ma már központi szerepet tölt be a közoktatás fejlesztésében. Az adás-vétel, az újszerű. "szolgáltatói piac" lehetősége motiválta iskolánk pedagógusait arra, hogy az Educatio Kft. honlapján, a Szolgáltatói kosárban (http://kosar.educatio.hu) közzé tegyék a pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési Jó gyakorlatot.

Az innováció az Educatio által kidolgozott egységes szempontrendszer alapján került feltöltésre az adatbázisba.

Szakmai munkánk bemutatása, népszerűsítése, az iskola jó hírnevének növelése mellett célunk, hogy a Jó gyakorlatból az iskola és az innováló pedagógusok egyaránt anyagi bevételhez jussanak.

A kidolgozott "Jó gyakorlat" adás-vétele szabályszerű és jogszerű az Alapító okiratban szereplő 8560 TEÁOR számú tevékenységkör feltüntetése alapján (Oktatást kiegészítő tevékenység, szakmakód: 856001).

Tulajdonosi jogosultságok

A Jó gyakorlat ötletgazdája, kidolgozója és egyben megvalósítója az iskola egy-egy innovatív pedagógusa vagy pedagógus szakmai teamje. A megvalósítás alapfeltétele viszont az iskolai fizikai-szakmai környezet és feltételek (tanulók, szülők, az iskolával jogviszonyban, munkaviszonyban álló dolgozók, épület, helyiségek, taneszközök, stb.) rendelkezésre állása.

A Jó gyakorlat tulajdonosa ezért a Padányi Katolikus Gyakorlóiskola - Tótvázsonyi Tagiskolája, mint részben önálló jogi személy.

Képviseletében, a jó gyakorlat adás-vétele során - az Alapító okiratban meghatározottak szerint - az iskola igazgatója jár el.

Kapcsolattartás a külső partnerekkel

Az intézmény korábbi kapcsolatrendszere kibővül azon partnerek körével, akik a Jó gyakorlat révén kapcsolatba kerülnek iskolánkkal.

A programban a Jó gyakorlatok és kapcsolattartójuk:

  1. Hagyományok hagyományos tábora   Kapcsolattartó:
  2. Mesterségem címere   Kapcsolattartó:

akinek az igazgatóval és igazgató helyettessel együttműködve - a szerződéskötés kivételével - joga van minden, az innovációval kapcsolatos tájékoztatásra, információtovábbításra.

A szabályzat egyes rendelkezései érintik a Jó gyakorlatot - mint intézményi szolgáltatást - igénylő partnereket, más intézmények vezetőit, pedagógusait, munkatársait.

A Jó gyakorlat munkacsoport intézményi szervezete

  • Igazgató
  • igazgató-helyettesek
  • Gazdasági ügyintéző
  • 4 fő programfejlesztő pedagógus

Felelősségi és hatáskörök

Az intézmény igazgatója

  • gondoskodik a Szolgáltatói kosárba feltöltött jó gyakorlat adatlapjának ellenőrzéséről, hitelesítéséről, adatbázisban történő nyilvánosságra hozataláról,
  • igény és megállapodás szerint lehetőséget biztosít a szolgáltatás iránt érdeklődő partnerek helyszíni látogatására,
  • befogadja az iskolába érkező jó gyakorlat megrendeléseket,
  • az intézmény képviseletében szerződéskötésre jogosult,
  • biztosítja az átadás jogszerűségének, szakszerűségének intézményi feltételeit,
  • felel a jó gyakorlat eladásából befolyt bevételekkel való gazdálkodásért, az érintett pedagógusok számára történő kifizetésért.

Igazgató-helyettes

  • biztosítja a szakmai-szervezeti feltételeket az innováció kidolgozásához, a Szolgáltatói kosárba való feltöltéséhez,
  • a Jó gyakorlat megvalósításának éves iskolai munkatervben történő tervezése, megvalósításának ütemezése,
  • a megvalósítás iránt érdeklődők fogadásának ütemezése,
  • a helyszíni látogatók fogadása, általános tájékoztatása (az iskola munkájáról, a jó gyakorlat nevelési-oktatási folyamatba való illeszkedéséről, stb.);
  • gondoskodik a megvalósító pedagógusok tervező-előkészítő munkájának biztosításáról,
  • gondoskodik a lebonyolítás humán és tárgyi-technikai feltételeinek megteremtéséről, folyamatának ellenőrzéséről, értékeléséről,
  • a megvalósítás szakmai minőségének és a Jó gyakorlat eladás évenkénti dokumentálása (fotó, videó, feljegyzések, referenciák, minőségügyi bizonylatok, stb.).

A gazdasági ügyintéző

  • felelős az átadás-átvétellel kapcsolatos szerződés előkészítésért,
  • a számlázás és a teljes gazdasági-pénzügyi folyamat szakszerű és jogszerű bizonylatolásáért,
  • igazgatói döntés alapján az innováló pedagógusok megbízási szerződésének elkészítéséért,
  • tájékoztatást nyújt az igazgatónak a Jó gyakorlat eladásából származó bevétel a megadott számlára történő beérkezéséről,
  • intézi a beérkezett összegből a jogosult pedagógusok számára történő kifizetést.

Jó gyakorlat gazda

  • feladata a Jó gyakorlat fejlesztés és dokumentálás operatív irányítása,
  • a fejlesztő pedagógusok munkájának támogatása, irányítása, szakmai műhelymunkák szervezése,
  • a Jó gyakorlat adatlap Szolgáltatói kosárba való feltöltése, iskolai honlapon történő népszerűsítésének megszervezése,
  • az egyes modulok egységes dokumentációjának ellenőrzése,
  • a Jó gyakorlat megvalósításának éves munkaközösségi munkatervben való tervezése, a lebonyolítás szakmai segítése, ellenőrzése,
  • az érdeklődő partnerekkel való kapcsolattartás;
  • gondoskodik a komplex Jó gyakorlat csomag elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő archiválásáról, iktatásáról,
  • a megvalósítás és a Jó gyakorlat eladás releváns bizonylatainak gyűjtéséről, rendszerezéséről,
  • a helyszíni tapasztalatszerzés, hospitálás lebonyolításának irányításáról,
  • szakmai tájékoztatást, információkat biztosít az innováció, illetve az átadás részletkérdéseiről, irányítja a helyszíni konzultációt.

Programfejlesztő, innováló pedagógus

  • feladata a Jó gyakorlat moduljának szakszerű tervezése, a megvalósítás dokumentálása, bizonylatainak leadása a munkaközösség-vezető számára,
  • az átadásra kerülő szakmai anyagok elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő biztosítása,
  • a tanulók, szülők tájékoztatása,
  • a kidolgozott Jó gyakorlat modul megvalósításának irányítása,
  • a know-how gyakorlati bemutatása a megvalósításban résztvevő pedagógusok, tanulók, szülők bevonásával, közreműködésével,
  • az érdeklődő partnerek tájékoztatása a megvalósítás részletkérdéseiről,
  • a jó gyakorlat választott moduljának megvalósítása során igény szerint konzultál a helyszínen hospitáló partnerekkel.

A Jó gyakorlatból származó bevétel

A Jó gyakorlat végső eladási összegéről - a vásárlóval történt egyeztetés alapján - az igazgató dönt. (A Szolgáltatói kosárban megjelölt összeg, tájékoztató jellegű.)

A szolgáltatási szerződés tervezetét a megrendelői igények figyelembe vételével a gazdasági ügyintéző állítja össze, illetve a számlázást is ő végzi.

Az eladásból származó bevétel az iskola számlájára érkezik.

Az érintettek megállapodása alapján a jó gyakorlatból befolyó bevétel 30%-a az intézményt, 70%-a az intézménnyel jogviszonyban álló, innováló pedagógus(oka)t illeti, melynek kifizetéséről az iskola igazgatója intézkedik az összeg beérkezést követő 15 napon belül.

Az intézményi 30%-ból kell biztosítani a jó gyakorlat potenciális Megrendelője számára biztosított bemutató anyag és eszközköltségeit.

Az innováló pedagógusok szakmai munkájuk ellenértékét a Jó gyakorlat - vagy annak egyes moduljai - eladását követően az intézményvezető teljesítésigazolásával kapják meg.

Amennyiben az innovációt kidolgozó pedagógus az eladás időpontjában már nem az iskola dolgozója, a befolyt összeg 70%-át az Igazgató jogosult a megvalósító pedagógusok, munkatársak között felosztani.

A Jó gyakorlat átadásának folyamata

MérföldkőA folyamat lépéseiRésztvevők, felelős
Kapcsolatfelvétel
 Kapcsolati adatok rögzítése (kontaktszemély, telefon, e-mail)Érdeklődő partner képviselője
Munkaközösség-vezető
 Szakmai egyeztetés (a jó gyakorlat választott modulja, az érdeklődő igényei, stb.)Érdeklődő partner képviselője
Munkaközösség-vezető
 Hospitálási időpont, feltételek és tartalom egyeztetése az átvevő intézmény képviselőjével
Feltételek belső egyeztetése, jóváhagyása (létszám, időpont, helyszín, tartalom, eszközök, stb.)
Intézményvezetés, Érintett pedagógusok, dolgozók, tanulók, szülők, Munkaközösség-vezető
 Írásos visszajelzés a partner számára (e-mail, levél) Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető
Előzetes felkészülés a hospitálásra
 Az érintett pedagógusok és a nevelőtestület tájékoztatásaIgazgató helyettes Munkaközösség-vezető
 A Jó gyakorlat részletes programjának véglegesítése, a feltételek előkészítése, biztosítása, a meg-valósításban résztvevők tájékoztatásaIgazgató helyettes Munkaközösség-vezető, Érintett pedagógusok
 Felkészülés a Jó gyakorlat lebonyolításának és dokumentációjának bemutatására.Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető, Érintett pedagógusok
A Jó gyakorlat bemutató közvetlen előkészületei, tervezés, szervezés
 Tájékoztatók, jelenléti ív, elégedettségi kérdőív, a Jó gyakorlat releváns moduljának előkészítése.Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető
 A Jó gyakorlatot bemutató pedagógus team felkészülése Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető, Érintett pedagógusok
 Helyszín kialakítása, tárgyi-technikai feltételek megteremtése a jó gyakorlat bemutatásához (felhasználásra kerülő anyagok, eszközök, foto, videó, projektor, stb.)Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető, Érintett pedagógusok
Oktatás-technikus, Technikai dolgozók
 Felkészülés a vendéglátásra, a feladatok megosztása (anyagok, eszközök rendelése, beszerzése)Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető, Bevont munkatársak
 A know-how dokumentumainak előkészítéseMunkaközösség-vezető
A jó gyakorlat bemutatása
 Vendégfogadás - vendéglátásIgazgató helyettes, Munkaközösség-vezető, Bevont munkatársak, Vendégek
 Bevezető tájékoztatás - igény alapján prezentáció (az intézményről, a Jó gyakorlatról)Igazgató helyettes Munkaközösség-vezető, Modulfejlesztő pedagógus(ok), Vendégek
 Hospitálás lebonyolítása, gyakorlati bemutatóIgazgató helyettes Munkaközösség-vezető, Érintett pedagógus(ok)
Résztvevők, Vendégek
 Szakmai megbeszélés a know-how dokumentumairól és a helyszíni tapasztalatokról, kérdések és válaszokIgazgató helyettes, Munkaközösség-vezető, Modulfejlesztő(k), Vendégek
 A hospitáláson résztvevők elégedettség-mérése
A Jó gyakorlat bemutató bizonylatainak összegyűjtése, rendszerezése, archiválása
Igazgató helyettes, Munkaközösség-vezető
A Jó gyakorlat adás-vétele
 A megrendelés és a felhasználói szerződés részleteinek egyeztetése, a megrendelő befogadása.
Szerződéskötés
Igazgató
Gazdasági ügyintéző
Megrendelő képviselője
 A Jó gyakorlat dokumentumainak átadásaIgazgató, Munkaközösség-vezető
 A teljesítés igazolása.Megrendelő képviselője
 SzámlázásIgazgató, Gazdasági ügyintéző
 ReferenciakérésIgazgató, Munkaközösség-vezető
Megrendelő

A Jó gyakorlat eladási összegének beérkezését követő 15 napon belül az igazgató intézkedik a pedagógusoknak történő kifizetésről.

Dokumentumok, bizonylatok kezelése

A Jó gyakorlat megvalósításához kapcsolódó dokumentumokat, bizonylatokat az egyes modulok innovációjáért felelős pedagógus(ok) gyűjtik, és a megvalósítást követő két héten belül átadják a munkaközösség-vezetőnek rendszerezésre, tárolásra.

Az eladás folyamatában keletkező dokumentumokat, bizonylatokat az intézményben szokásos módon iktatni, irattározni kell, amelyről a gazdasági ügyintéző és az igazgatóhelyettesek gondoskodnak.

A keletkezett dokumentumokból 1 példányt a pénzügyi vezetőnél kell elhelyezni.

Záradék

Jelen szabályzatot az intézmény Igazgatója adta ki az érintett intézményi dolgozók véleményének figyelembe vételével.

A Jó gyakorlat átadás intézményi szabályzata ……………………….-án lép hatályba.

A szabályzat előírásainak kihirdetéséről, az iskolában történő elhelyezéséről az Igazgató gondoskodik a soron következő nevelőtestületi/alkalmazotti értekezleten, és a szokásos módon.

Melléklet vagy Függelék

A szabályzat Melléklete vagy Függeléke a Jó gyakorlat átadás Szolgáltatói Szerződés mintája, amely a szolgáltatást igénylővel történő egyeztetés alapján módosításra kerülhet.

Kelt . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Somogyi Veronika
tagintézmény vezető

Melléklet v. Függelék a Jó gyakorlat átadás intézményi szabályaihoz

Szerződés száma: . . . . . /. . . . . .

Szolgáltatói szerződés

Amely létrejött
Egyrészről
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (a szolgáltatást vásárló intézmény OM azonosítója, neve, címe, adószáma, bankszámlaszáma) nevében és képviseletében eljáró …………… (képviselő neve, beosztása),
mint Megrendelő; (a továbbiakban: Megrendelő). A Megrendelő kapcsolattartója: ………………………. (név)………………… (elérhetőség)

Másrészről az Átadó
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (a szolgáltatást nyújtó intézmény OM azonosítója, neve, címe, adószáma, bankszámlaszáma) nevében és képviseletében eljáró …………… (képviselő neve, beosztása),
mint Szolgáltató; (a továbbiakban: Szolgáltató). A Szolgáltató kapcsolattartója: ………………………. (név)………………… (elérhetőség)

  1. Előzmények

    A Szolgáltató tulajdonosa az Educatio Kft. Szolgáltatói Kosarában regisztrált ". . . . . . . . . . . . . . . . ." elnevezésű Jó gyakorlatnak. A Megrendelő Szolgáltatói Kosárban és a Szolgáltatónál történt szóbeli tájékozódást követően . . . . . . . .-án (dátum) írásban jelezte igényét a Jó gyakorlat átvétele iránt.

  2. A szerződés tárgya, időtartama

    2.1. Az Educatio Kft. Szolgáltatói Kosarában regisztrált "………….." elnevezésű Jó gyakorlat helyszíni hospitálásán, gyakorlati bemutatóján való részvétel és az adaptációt segítő szakmai konzultáció biztosítása a Megrendelő … fős képviselői csoportja számára, valamint a jó gyakorlat részletes know-howjának elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő átadása a Megrendelő részére.

  3. A Felek jogai és kötelezettségei

    3.1. A Szolgáltató vállalja, hogy a Megrendelő hivatalos képviselői részére a ……….. Jó gyakorlat helyszíni bemutatását az ahhoz kapcsolódó szakmai konzultációval együtt biztosítja. A Jó gyakorlat részletes know-howját a fent jelzett határidőre és formában személyesen átadja, a Megrendelő átveszi.
    3.2. A Megrendelő vállalja, hogy képviselői csoportja - a Megrendelő költségén - részt vesz a jó gyakorlat bemutatóján és az átvételt segítő szakmai konzultáción, melynek helyszínen szükséges feltételeit a Szolgáltató biztosítja.
    3.3. A Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Szerződés tárgyában és hatálya alatt egymással együttműködnek, egymás feladatainak teljesítését kölcsönösen segítik és minden, a feladatok maradéktalan ellátásához szükséges információt egymás számára biztosítanak.
    3.4. A Megrendelő annak érdekében, hogy a Szolgáltató vállalt feladatát teljesíteni tudja, ellátja a Szolgáltatót a szerződéskötéshez és Jó gyakorlat átvételéhez szükséges minden információval és dokumentummal, valamint szükség szerint a Szolgáltató rendelkezésére áll a jelen Szerződés teljesítésének biztosítása érdekében.
    3.5. A Szolgáltató köteles a 2 pontban meghatározott feladatokat a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottja, közreműködője (alkalmazottai, közreműködői) útján ellátni.
    3.6. Amennyiben a Szolgáltató alkalmazottja, közreműködője a 2. pontban és a jelen Szerződés 1. számú mellékletében meghatározott feladatok elvégzésére bármely okból nem képes(ek), arról a Szolgáltató köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Megrendelőt, és a Jó gyakorlat átadás-átvételének szerződésszerű teljesítéséről újabb tárgyalást vagy szerződésmódosítást kezdeményezni.
    3.7. A Szolgáltató köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani a Jó gyakorlat dokumentációját egy (1) példányban, elektronikus formában, amely megfelelő részletességgel tartalmazza a jó gyakorlat sikeres adaptációját biztosító programot az elvégzendő tevékenységekkel, módszerekkel, eszköz- és anyagigénnyel. Az elektronikus adathordozó épségét, tartalmát a felek az átadás-átvétel időpontjában kötelesek együtt ellenőrizni.
    3.8. A Szolgáltató köteles haladéktalanul értesíteni a Megrendelőt minden olyan körülményről, amely a Jó gyakorlat átadás-átvétel eredményességét vagy a teljesítés határidejét érinti, illetve e körülményekről a Megrendelővel egyeztetéseket kezdeményezni. Az egyeztetésekről a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel.
    3.9. A Szolgáltató - a birtokában levő információk alapján - jogosult tájékoztatni a Megrendelőt arról, hogy szükségesnek látja-e a Jó gyakorlat dokumentációjában meghatározottaktól való eltérést. Erről a Felek egyeztetést követően feljegyzést készítenek.
    3.10. A Megrendelő a Jó gyakorlat célját és tárgyát illetően a dokumentációban változtatásokat nem tehet. A Jó gyakorlat adaptációja és implementációja során köteles az eredetileg vásárolt jó gyakorlatot - mint forrást - megnevezni.
    3.11. A Szolgáltató kijelenti, hogy a jelen Szerződés szerinti Jó gyakorlat átadás előírás szerinti végzéséhez szükséges tárgyi és humán erőforrással rendelkezik.
    3.12. A Szolgáltató kizárólag a jelen Szerződésben foglaltak elvégzéséért felel.
    3.13. A Szolgáltató hozzájárul ahhoz, hogy a Megrendelő képviselője a Jó gyakorlat átadás-átvétel teljesítése során a személyiségi jogok megsértése nélkül fotódokumentációt készítsen a Megrendelő honlapján való közzététel céljából, az átadás-átvétel szakmai megvalósulásának dokumentálása érdekében.

  4. A Teljesítés igazolása

    4.1. A Megrendelő a Szolgáltató általi teljesítést (a jó gyakorlat dokumentáció Megrendelő részére történő átadását) követő hét (7) napon belül köteles a teljesítés megfelelősége esetén kiadni a teljesítésről szóló igazolást. A Megrendelő részéről a teljesítési igazolás kiadására jogosult személy a Megrendelő hivatalos képviselője. Amennyiben a teljesítést követő hét (7) napon belül nem kerül sor a teljesítési igazolás Szolgáltató részére történő átadására, ezt úgy kell tekinteni, hogy a Megrendelő a teljesítést elfogadta.
    4.2. A Megrendelő a Szolgáltató által elvégzett munka megvizsgálását követően annak hiányossága vagy nem megfelelő volta esetén írásban nyújthatja be a kifogásait a Szolgáltatónak, és amennyiben ez még érdekében áll, póthatáridőt tűzhet a megfelelő teljesítésre. Szolgáltató a Megrendelő 15 napon belül írásban közölt kifogásait köteles megvizsgálni, és indokoltság esetén haladéktalanul orvosolni.

  5. Díjazás

    5.1. A Megrendelő a III. pontban meghatározott jó gyakorlat átadás, mint szolgáltatás nyújtásáért összesen bruttó ……….. Ft, azaz bruttó ………….. forint összegű díjat köteles (egy összegben, … részletben) fizetni a jó gyakorlatot átadó Szolgáltató részére. (A részlet(ek)ben történő fizetésben az alábbiak szerint állapodnak meg a szerződést kötő felek:…………..)
    Az ellenérték részét képezi
    a) a hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés, ami bruttó ………….. Ft, azaz ………….. forint … fő számára,
    b) az elektronikus adathordozón (CD, DVD) biztosított részletes programleírás, know how ára, ami bruttó ………….. Ft, azaz ………….. forint,
    A Szolgáltató kijelenti, hogy a jelen pontban rögzített díjon felül a Megrendelővel szemben semmilyen hivatkozással nem érvényesít plusz költséget.
    5.2. Megrendelő a 5.1 pontban foglalt összegű díjat köteles fizetni a Szolgáltató részére a Szolgáltató által kibocsátott számla ellenében, a Szolgáltató számlájára történő átutalással, a számla kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül.
    A Szolgáltató köteles az általa kibocsátott számlán a Jó gyakorlat megnevezését egyértelműen feltüntetni.
    A számlán külön tételként kell szerepeltetni a know how-t, mint immateriális jószágot és az esetleges hospitációt (amennyiben releváns).
    Fizetési késedelem esetén a Megrendelő a Ptk. 301/A. §-ban írt mértékű kamat megfizetésére köteles, amelyet a Szolgáltató számla kiállításával jogosult érvényesíteni.
    5.3. A Szolgáltató köteles az elszámolásból eredő ÁFA fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tenni (amennyiben releváns).

  6. A Szerződés módosítása

    6.1. A jelen Szerződést a Felek kizárólag írásban, egybehangzó akaratnyilvánítással módosíthatják.

  7. A Szerződés hatálya és megszűnése

    7.1. A jelen Szerződés annak mindkét fél általi aláírása napján lép hatályba és annak teljesítéséig terjedő időtartamra szól.
    7.2. A jelen Szerződés megszűnik annak teljesítésével, a teljesítés lehetetlenné válásával, a Szerződés felbontásával, illetve a Szerződés megszüntetésével.
    7.3. Ha a teljesítés mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül felmerült olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik Fél sem felelős, a Szolgáltatót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
    7.4. A jelen Szerződést a Felek közös megegyezéssel - amennyiben az még lehetséges - bonthatják fel annak keletkezésére visszamenő hatállyal, illetve szüntethetik meg jövőbeni hatállyal. A Felek ilyen esetben kötelesek elszámolni egymással.
    7.5. Bármelyik Fél azonnali hatállyal felmondhatja a Szerződést, ha a másik Fél a Szerződést súlyosan megszegi, és kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti, illetve egyéb jogellenes magatartását a másik fél tiltakozása ellenére sem hagyja abba. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a Megrendelő felszólítás ellenére sem egyenlíti ki a Szolgáltató díját, vagy ha a Szolgáltató a feladatát nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti.
    7.6. A jelen Szerződés megszűnik abban az esetben is, ha a Megrendelő vagy a Szolgáltató jogutód nélkül megszűnik.

  8. Záró rendelkezések

    8.1. A jelen Szerződés szerint szükséges valamennyi nyilatkozatot a Felek írásban (postai vagy elektronikus úton közölve) kötelesek megtenni. A szerződésszegéssel, illetve a Szerződés megszűnésével kapcsolatos nyilatkozatok kizárólag postai úton - tértivevénnyel - küldhetők. A jelen Szerződéssel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok akkor is szabályszerűen közöltnek tekintendők, ha a címzett az átvételt megtagadta, vagy a küldeményt nem vette át.
    8.2. A Felek a vitás, sérelmes ügyeiket, jóindulatot és jóakaratot tanúsítva egymás iránt, békés úton kísérlik meg rendezni.
    8.3. A Felek a jelen Szerződés létrehozása és teljesítése kapcsán tudomásukra jutott adatokat üzleti titokként kötelesek kezelni.
    8.4. Amennyiben a Szerződés teljesítése során a Felek minősített adatokba nyernek betekintést, vagy azok birtokába jutnak, kötelesek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően eljárni.
    8.5. A Felek kötelezik magukat arra, hogy védik és őrzik a jelen Szerződés teljesítése során tudomásukra jutott adatokat, információkat, dokumentumokat, és minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy azok megfelelő védelmét biztosítsák.
    8.6. Nem minősül üzleti titoknak az állami költségvetés felhasználásával kapcsolatos adat, valamint az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
    8.7. A Megrendelő tudomásul veszi, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket a Szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél.
    8.8. A Felek tudomásul veszik, hogy a jelen Szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetve a nyilvánosságra hozatalt az üzleti titokra hivatkozással sem tagadhatják meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdésében írtak, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. §-ában írtak alapján.
    8.9. A Feleket az e pont szerinti titoktartási kötelezettség a jelen Szerződés megszűnését követően is terheli.
    8.10. A Felek felelősséggel tartoznak minden olyan kárért, amely a 8.3. pontban körülírt adatkezelési, titoktartási kötelezettségük megszegéséből származik.
    8.11. A Szolgáltató kijelenti, hogy a jó gyakorlat átadása szerzői jogot nem sért.
    8.12. Szolgáltató tudomásul veszi, hogy a jelen Szerződés keretében átvett jó gyakorlatot az átvevő intézmény a pedagógiai programjába átülteti, adaptálja és a 20... tanévtől kezdődően - a Szolgáltató további engedélye, valamint díjfizetési kötelezettség nélkül - intézményében alkalmazza. Szolgáltató hozzájárul ahhoz, hogy az átvett jó gyakorlatot a gyakorlatban történő alkalmazás során az Átvevő intézmény a helyi igényekhez, feltételekhez igazodva adaptálja.
    8.13. A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
    8.14. A jelen Szerződés melléklete, s annak elválaszthatatlan részét képezi a Megrendelő, valamint a Szolgáltató képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló irat (banki aláírási címpéldány hitelesített másolata).

A jelen Szerződés mellékletei a szerződés elválaszthatatlan részeit képezik, a jelen Szerződés csak annak mellékleteivel együtt érvényes és értelmezhető.

A Felek a jelen Szerződést átolvasták, értelmezték, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá.

Kelt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
(név, beosztás)
Szolgáltató részéről

Kelt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
(név, beosztás)
Megrendelő részéről

Ellenjegyzés a Szolgáltató részéről
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
ellenjegyző neve, beosztása
Kelt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ellenjegyzés a Megrendelő részéről
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
ellenjegyző neve, beosztása
Kelt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


A weblaplekérésének dátuma: 2020. május 30 szombat
© 1991-2020 - Padányi Katolikus Iskola, Veszprém (Hungary)