Letölthető képek itt/Fotos for download

Iskolánknak - a Padányi Katolikus Gyakorlóiskolának - köszönhetően 2007. július 8-án négy csodálatos hétre juthattunk ki Németországba, egy hauzenbergi idősek otthonába.
Caritas Altenheim St. Josef honlapja

Utazásunk célja a gyakorlatszerzés, a nyelvtanulás és önállóságunk fejlesztése volt.

Veszprémből Ausztrián keresztül hét óra alatt értünk Hausenbergbe. Az első néhány nap szokatlan és újszerű volt számunkra. Nagyon távolinak tűnt még a hazautazás, de ahogy jobban megismertük az idős gondozottakat, a dolgozókat és magát az intézményt már észre sem vettük, hogy repül az idő.

Sokféle feladatot kaptunk, volt aki "csak beszélgetett" az idősekkel, mások a foglalkozásokon segédkeztek, és néhányan a mindennapi teendők megvalósításában vettünk részt, ágyaztunk, fürdettünk, és délutánonként süteményt tálaltunk fel a gondozottaknak.

Szerda délelőttönként az idősek otthonában található kápolnába misére kísértük a nehezebben közlekedő időseket.

Az ott tartózkodásunk alatt volt a "Sommerfest". Ebből az alkalomból ünnepséget szervezett az idősek otthona, amelyre az egész város hivatalos volt. Az ünnepség péntektől-vasárnapig tartott változatos programokkal, divatbemutatóval, melyben mi is részt vettünk.

Az egyik hétvégén az intézményvezető szervezésében Passauba látogattunk el. Ez egy csodálatos város, nevezetessége a 3 folyó, Duna, Inn, Ilz találkozása.

A kirándulásokhoz az otthon kisbusza állt rendelkezésünkre. A munka és a szabadidős programok révén gyorsan teltek a napok. A második héttől már rutinosan végeztük a feladatokat. A napi teendők után gyakran sétálgattunk, megismerkedtünk fiatalokkal, akik szívesen megmutatták nekünk a környéket, s velük beszélgetve is sokat fejlődött a nyelvtudásunk. Esténként az intézményhez tartozó tágas szobánkban cseréltük ki élményeinket.

Sokat köszönhetünk az intézmény valamennyi dolgozójának, akik segítőkészek voltak és kedvesen bántak velünk, az időseknek, akiktől könnyes szemmel búcsúztunk.

Hálásak vagyunk mindazoknak, akik révén ez az út megvalósult és kijuthattunk Hausenbergbe.

Egy életre szóló élmény volt.

Erlebnisse in Hauzenberg

Unserer Schule, der Padányi Katholischen Referendarschule ist es zu danken, dass wir am 8-ten Juli 2007 nach Deutschland fahren konnten, und in Hauzenberg, in dem Caritas Altenheim St. Josef, vier wunderbare Wochen verbracht haben.

Unsere Reiseziele waren Praxiserwerbung, Fremdsprachenlernen und die Entwicklung unserer Selbständigkeit.

Die Fahrt von Veszprém über Österreich nach Hauzenberg hat 7 Stunden gedauert. Die ersten paar Tage waren für uns noch ungewöhnlich und neuartig. Die Heimfahrt war noch fern, aber wir haben mit der Zeit die alten Gepflegten, die Arbeitskollegen und das Institut immer besser kennengelernt und wir haben nicht einmal bemerkt, dass die Zeit vergeht.

Wir haben viele Aufgaben bekommen, einige von uns haben sich mit den alten Menschen unterhalten, andere haben bei den Beschäftigungen geholfen, oder manchmal mussten wir die Betten machen, die Gepflegten baden oder ihnen nachmittags Kaffee und Kuchen servieren.

Mittwoch Nachmittag haben wir die schwer bewegenden Senioren in die Altenheimkapelle zu der Messe begleitet.

Während unserer Aufenthaltes fand das Sommerfest statt. Zu diesem Anlass hat das Altenheim ein Fest veranstaltet, zu dem die ganze Stadt eingeladen wurde. Das Fest hat vom Freitag bis Sonntag gedauert, es gab viele interessante Programme und Modeschau, an denen wir auch teilgenommen haben.

An einem Wochenende haben wir mit Hilfe des Heimleiters, Herrn Hanz Xaver Hackl Passau besucht. Das ist eine wunderschöne Stadt , deren berühmteste Sehenswürdigkeit ist der Zusammenfluss von 3 Füssen: Donau, Inn und Ilz.

Für die Ausflüge wurde uns von dem Altenheim ein Minibus zur Verfügung gestellt. Durch die Arbeit und Freizeitprogramme sind die Tage schnell vergangen. Nach der zweiten Woche hatten wir schon Arbeitsroutine. Nach dem Feierabend sind wir oft spazieren gegangen und wir haben Jugendliche kennengelernt, die uns die Gegend gezeigt haben. Wir haben uns mit ihnen viel unterhalten, unnd dadurch unsere Sprachkenntnisse entwickelt. Abends haben wir häufig über unsere Tageserlebnisse lustige Geschichten erzählt.

Wir haben allen Arbeitern des Heimes sehr viel zu danken, die immer hilfsbereit und lieb waren, und den alten Gepflegten, von denen wir mit tränenvollen Augen Abschied genommen haben.

Wir sind sehr dankbar denjenigen, mit deren Hilfe die Reise zustandegekommen ist u8nd wir nach Hauzenberg fahren konnten.

Es war ein Erlebnis fürs Leben.

Die am Praktikum teilnehmenden Mittelschulschüler des 11. und 12. Jahrganges