Ranolder végrendelete
Veszprém, 1868. május 19.

A teljes Szentháromság, Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Amen. Jöjj el Szentlélek Isten.

"Legyetek készen, mert amely órában nem is gondoljátok, az Emberfia eljön. Rendelkezz házadról!" Erre gondolva utolsó akaratomnak ezen írásbeli kifejezését erőim birtokában saját kezemmel írom és látom el pecsétemmel. Mint püspöknek jogom van remélni, hogy ezen végrendeletem megerősítést nyert azon privilégium alapján, mely a concordatum XXI. fejezetében foglaltatik. Végrendeletem tehát a következő: 1. Halhatatlan lelkemet, melyet drága vérével váltott meg az Isten Fia, aki eljött megmenteni, ami elveszett, alázatos könyörgéssel az Atya Isten kezére bízom, akinek irgalma végtelen. Uram, légy irgalmas nekem bűnösnek szent nevedért és Jézus Krisztus végtelen érdemeiért! Isten Anyja, Szeplőtelen Szűz, oltalmad alá futok, járj közben értem! Szívemből kívánom, hogy veled állhassak a kereszt mellett, társaságodban lehessek és úgy Te védj meg engem az ítélet napján. 2. Halálom napján lelkem számára Isten irgalmáért való könyörgésre mondassanak minél előbb szentmisék és erre a célra világi és szerzetes papok közt osszanak ki 200 forintot. 3. Ugyancsak halálom napján, hogy lelkemért imádkozzanak, a veszprémi szegények 300 forintot, a pécsiek 100 forintot kapjanak s ugyanerre a célra osszanak ki 300 forintot a püspöki birtokok cselédeinek is, akár szolgálatban vannak, akár azelőtt voltak hív szolgák, tehát a béreseknek, csőszöknek, juhászoknak stb. 4. Holttestemet, miután az ünnepies Requiem minden nagyobb pompa nélkül megvolt, temessék el s ezután semmiféle gyászünnepség ne legyen, még gyászbeszédet se mondjanak rólam. 5. Lelkem nyugalmáért évenkint mondjon a veszprémi káptalan szentmisét s erre a célra 700 forintos alapítványt teszek. 6. Ugyancsak lelkem nyugalmáért mondjanak minden évben szentmisét a veszprémi és pápai apácák kápolnáiban s erre a célra 1200 forintot hagyok, amelynek évi kamataiból azok a papok, akik ott hitoktatók és misézők, egy-egy szentmiséért 5 forintot kapjanak. 7. Egyházmegyém szegény világi és szerzetes papjainak pedig mielőbbi kiosztásra 2000 forintot rendelek, hogy 2-2 forintért lelkem számára Isten irgalmáért szentmisét mutassanak be. 8. Csopaki szőlőmet az ottani épületekkel, pincékkel s minden ingó és ingatlan értékkel a veszprémi Irgalmas Nővéreknek hagyom, akik leányneveléssel foglalkoznak, még pedig úgy: a) hogy a tiszta jövedelemből segélyezni tartoznak a pápai, kaposvári, tapolcai és keszthelyi Irgalmas Nővéreket, akik szintén leányneveléssel foglalkoznak; s azt is rendelem, hogy b) Terézia nővérem két leánya, Petrek Karolina és Ida, amíg csak élnek, gyermekeikkel a nevezett szöllőben ott tartózkodásra bútorozott lakást kapjanak, a gyümölcsfák terméséből egy harmadrészt, az érett szöllőből pedig annyit, amennyi 10 mérő bornak felel meg. 9. Tállyai szöllőimet minden ottani házzal, szántóval, réttel, joggal, ingó és ingatlan értékkel Ferenc testvéremtől származó Ranolder Katalin unokahugom gyermekeire hagyom s azonkívül még 6000 forint készpénzt is, de azt szigorúan meghagyom, hogy mindezt a nevezett gyermekek nagykorúságáig gondosan őrizzék meg és édesanyjuk csak az évi jövedelmet és kamatokat fordítsa nevelésükre. 10. Unokaöcséimnek és hugaimnak a következőket hagyom még: Petrek Hugónak, Gyulának, Karolinának, Idának és Láncz Lajosnak 1000-1000 forintot. Azon rokonaimnak, akiket évről-évre a pécsi plébános útján segélyeztem, 1000 forintot hagyok, hogy ugyanaz a plébános ossza ki köztük. 11. A veszprémi Irgalmas Nővéreknek, akik leányneveléssel foglalkoznak, 6000 forintot hagyok, az Irgalmas Nővérek szegényeinek pedig 4000 forintot. Ugyancsak Veszprémben annak a leánynevelő intézetnek, melyben az Angolkisasszonyok tanítanak, hagyom földtehermentesítési kötvényeimet, melyeknek névértéke 30 000 forint felett van, hogy a Veszprémi Káptalan ezen intézet fejlesztésére gondosan megőrizze. Ez az intézet segítséget élvez a bentlakók tartásdíjából és bejárok tandíjából. 12. Veszprémi pincémből Petrek Karolina unokahugomnak 30, Petrek Idának 10, Láncz Nándornak 5, Petrek Hugónak és gyulának szintén 5-5 mérő bort hagyok hordóval együtt úgy, hogy ebben a sorrendben szabadon választhassanak még az asszuból is. - Kincstáramból Ranolder Katalin, Petrek Karolin és Ida, továbbá Láncz Mária egyenkint választhassanak ki annyit, ami 300 forint értékkel felér. - Minden felső és alsó ruhámat osszák szét rokonaim közt, semmit belőlük el ne adjanak. -- Házi cselédségem mindenegyes tagjának egyévi fizetését hagyom halálom napjától számítva, Ferkó és Mihály inasaimnak azonkívül még 100-100 forintot. 13. Minden egyéb vagyonom, mint somlyói és sümegi szöllőim, Ősiben levő házam, juhaim, marháim, lovaim, minden élő és holt gazdasági felszerelés, sümegi és karádi gőzmalmaim, a termés, tűzifa, a megmaradt bor, ingóságaim, asztali készleteim, egyszóval minden, ami az enyém volt a palotában és azonkívül, nyilvános árverésen adassanak el. Az összegből, mely ezen eladásból bejön, három százalék végrendeletem három végrehajtóját illeti, úgy hogy mindegyik egy-egy százalékot kapjon. Ebből a pénzből kielégítve mindazokat, akiket eddig felsoroltam, veszprémi székesegyházamé legyen 10 000 forint, s ami még megmaradt, továbbá a függő jövedelmekből származó összeg osztassék szét hat egyenlő részre. Ebből egy rész kegyurasági templomaim javítására szolgáljon. Egy részt osszanak fel a püspöki birtokok szegényei között, ideértve a cselédeket is, minők a béres, csősz, juhász, kerülő stb. és ezeknek özvegyeit és árváit. Egy részt osszanak fel egyformán a veszprémi és pápai Irgalmas Nővérek közt, akik gyermekneveléssel foglalkoznak. A hátralevő három rész, melyet egyelőre a veszprémi káptalan kezeljen és őrizzen meg a kamataival együtt, egyenlő részletekben legyen azon Irgalmas Nővéreké, akik majd Isten segítségével Kaposvárott, Tapolcán és Keszthelyen nevelik a leányifjúságot. 14. Végezetül ezen végrendeletem végrehajtóiul 100-100 csász. és kir. arany honoráriummal (az előbb említett árverésből származó százalékon felül) kijelölöm: Főtiszt. Pribék istván kanonokot, Csecsinovits Ferenc püspöki titkárt és Karolina unokahugom férjét, Sárupék Józsefet. Mindezt saját kezemmel írtam, aláírtam és pecsétemmel elláttam. Veszprém, 1868. május 19. Ranolder János, veszprémi püspök. Pecsét.

Előttünk, öt tanú előtt, kiket külön ezért hívott össze és akik együtt voltunk jelen, kijelentette, hogy ezen irat az ő akaratát illetve végrendeletét tartalmazza, amiről mi együtt jelenlevők saját kezünk aláírásával tanúskodunk: Veszprém, 1868. május 19. Dr. Peska Ferenc szentszéki jegyző, Lajos Károly veszprémi káplán, Magyar János káplán, Tuza Károly prebendista. (Az ötödik név hiányzik a másolaton.)