Szent János II. levele

2Jn 1
2Jn 1.1
Én, "az Öreg", a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket az Igazságban szeretek,
2Jn 1.2
de nemcsak én, hanem mindenki, aki megismerte az Igazságot, amely bennünk van, és velünk lesz örökre.
2Jn 1.3
Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!
2Jn 1.4
Igen örültem, hogy gyermekeid közt olyanokat találtam, akik az Igazságban élnek az Atyától kapott parancs szerint.
2Jn 1.5
És most kérlek, Úrnő, nem mintha új parancsról írnék neked, hisz ez kezdet óta parancsunk: Szeressük egymást!
2Jn 1.6
Ez a szeretet azt jelenti, hogy parancsai szerint éljünk. Ez hát a parancs, mint ahogy kezdettől fogva hallottátok, hogy éljetek szeretetben.
2Jn 1.7
Mert sok csaló fellépett a világban, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Az ilyen csaló és antikrisztus.
2Jn 1.8
Vigyázzatok magatokra, nehogy elveszítsétek, amit már megszereztetek, hanem teljes bért kapjatok.
2Jn 1.9
Aki ezen túlmegy, és nem marad meg Krisztus tanításában, nem mondhatja magáénak az Istent. De aki kitart a tanításban, az Atyát is, a Fiút is magáénak mondhatja.
2Jn 1.10
Ha valaki nem ezzel a tanítással megy hozzátok, még csak ne is köszönjetek neki.
2Jn 1.11
Mert aki köszön neki, részes gonosz tetteiben.
2Jn 1.12
Még sok mindenről tudnék írni, de nem akarom papírra és tintára bízni. Remélem, hogy egyszer eljutok hozzátok, és élőszóval mondom el, hogy örömünk teljes legyen.
2Jn 1.13
Üdvözölnek kiválasztott nővéred gyermekei.