Ugrás a kezdőlapra!
Legutóbb frissített tartalmak:
  2017-11-20 Ebédmenü az aktuális héten
  2017-11-20 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ az 5. és 9. évfoly ...
  2017-11-17 Alapítványi pályázat nyelvvizsga-díj meg ...
  2017-11-17 Padányi Természettudományi Csapatvetélke ...
  2017-11-16 A Főegyházmegyei szavalóverseny eredmény ...
  2017-11-16 Gálaműsor a magyar nyelv napján (2017.11 ...
  2017-11-16 "Te aranyok Aranya!" - Arany János szava ...
  2017-11-16 Felvételi/Beiskolázási információk a 201 ...
  2017-11-14 Véradás iskolánkban (2017.11.10.)
  2017-11-13 Főegyházmegyei Szavalóverseny 3-4. évfol ...
2017. november 20. hétfő
Napi evangélium:
KALENDÁRIUM:
Ifjú zenebarátok világnapja.
SZENTEK KALENDÁRIUMA:
Szent Bernwárd püspök és hitvalló +1022, Valois Szent Félix hitvalló +1212, Szent Ödön vértanú +870
 


Készen állsz egy kalandos utazásra?

 
PARTNEREK

Ugrás a  Tótvázsonyi Tagiskola honlapjára
Tótvázsonyi
Tagiskola


Ugrás a Fenntartó, Veszprémi Érsekség honlapjára
A fenntartó
Veszprémi Érsekség


Ugrás a  Padányi Schola Alapítvány honlapjára


Padányi
ÖSD
Vizsgaközpont



Tehetségpont


Ugrás a  Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium honlapjára honlapjára
Davidikum
Kollégium


Ugrás a  Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium honlapjára honlapjára
Szaléziánum


Ugrás a  Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium honlapjára honlapjára
Eötvös Károly
Megyei
Könyvtár



Épületenergetikai
fejlesztés



2004: Dr. Szeglethy György emléktábla-avatás: Hogya György úr beszéde (2004.04.20.)

Emléktábla-avató beszéd
Dr. Szeglethy György
(1854-1910)
veszprémi polgármester
születése 150. évfordulója alkalmából

A jeles veszprémi polgármester tiszteletére a Padányi-iskola Szeglethy utcai homlokzatára emléktábla került.
A beszédet írta és 2004. április 20-án elmondta: Hogya György úr, veszprémi helytörténész

Tisztelt Polgármester Úr, Érsek Atya, Igazgató Atya!
Kedves Hölgyeim és Uraim, Padányis Diákok!

Sok kiváló közigazgatási szakembere volt Veszprém városának, közülük azonban kiemelkedik dr. Szeglethy György polgármester. Ebben közrejátszott az is, hogy 1899. február 23-án nem egy tájékozatlan idegenként vette át a város vezetését, hiszen előzőleg majd két évtizeden keresztül, előbb mint vármegyei aljegyzőnek, majd árvaszéki ülnöknek módjában állt figyelemmel kísérni a város ügyes-bajos ügyeit.

Szeglethy polgármesternek ma, április 20-án van a születésnapja, még pedig a 150. Erről a szép, kerek évfordulóról fog tanúskodni az új emléktábla - ez alkalomból hadd ismertessem Önökkel Szeglethy György rövid életrajzát valamint városfejlesztő munkásságát!

Szeglethy György Devecserben született 1854. április 20-ikán. Édesapja gróf Esterházy bérlője volt, ki korán elhalálozott, ezért nagyatyja, Willax Antal házához került, aki 10 évig volt Pápa város polgármestere. A gimnázium alsó 4 osztályát a Szent-Benedek rendieknél végezte, a középiskolát a pápai Református Kollégiumban. Az akkor még fennállott Pápai Jogakadémián 4 éves jogi tanfolyamot végzett. Eleinte Pápa városánál nyert hivatali alkalmazást, mint díjnok: így volt polgármesteri hivatali iktató, városi rendőrkapitánysági írnok, helyettes pénztári ellenőr, helyettes községi bíró és helyettes rendőrkapitány. 1880-ban Fiáth Ferenc, az akkori főispán kinevezte Veszprém megyei aljegyzőnek, 1893-ban pedig megyei árvaszéki ülnök lett. 1881-ben megnősült, felesége Halász Ilona.

Nagyszerű elődje, Kovács Imre polgármester nyugalomba vonulása után, 1899. február 23-ikán Veszprém polgármesterévé választották meg. Ekkor mondta el a következőket:

"Nem a szónak, inkább a tetteknek vagyok az embere és szívvel-lélekkel azon leszek, hogy a belém vetett bizalomra magamat érdemesnek bizonyíthassam. E nemes város ősi címerében egy lovas vitéz alakja látható, amint a kép szűk keretéből, mintegy kitörni látszik ... címerpajzsunk a haladást hirdeti s értsük meg a kor intő szózatát, mely haladást sürget minden dolgainkban... A jövőben azon legyünk, hogy egyesült erővel leküzdjük az akadályokat s teremtsünk egy szebb jövőt szeretett városunknak. Ne feledjük, hogy az erős akarat félsiker... Vannak eszméim a közegészség, a közbiztonság és a város gazdászatának emelése stb. körül... de hogy a polgármester a hozzáfűzött várakozásoknak megfeleljen, egy hivatása magaslatán álló tisztikarra s a tanács és képviselőtestület támogatására van elkerülhetetlen szükségem... Jelszavam: munka, becsületesség és igazságszeretet; s e jelszavakhoz minden pártfelekezet és magánérdekekre való tekintet nélkül, hű is maradok... Ami pedig a nagyközönséget illeti, ez az ajtó személyválogatás nélkül minden polgártársam előtt, kinek tanácsra vagy útbaigazításra van szüksége, nyitva áll. Mert ambíciómat képezi, hogy polgártársaimnak nemcsak tiszteletét, hanem bizalmát és szeretetét is elnyerhessem, s ezekből minden akadállyal szemben új erőforrást szerezhessek városunk fejlesztése, s a polgárság jólétének előmozdítása körül rám várakozó nagy feladatomban."
(A jelenlévő Kovács Imre polgármester búcsút vett a képviselőktől és lelkes éljenzés közben, átadta az alispánnak Veszprém város pecsétjét.)

Az előbb elmondottak szellemében, nagy jóakarattal és szakmai rátermettséggel kezdte meg működését Szeglethy György. Elődje, Kovács Imre munkásságát megbecsülve, a korábban készített tervek, valamint saját terveinek, elgondolásainak végrehajtása évről-évre fokozatosan bontakozott ki, és ez irányú tevékenysége népszerűvé tette a maga korában.

Minden erőlködés ellenére egy kényes, egyben a legfontosabb kérdést nem tudta megoldani: még pedig azt, hogy az igen nagy létszámú munkanélküliek foglalkoztatására gyáripar települjön Veszprém városába.

Most pedig nézzük, kedves Hölgyeim és Uraim, milyen fejlesztések valósulhattak meg Veszprém városban Szeglethy György polgármestersége idején, 1899 és 1910 között!

Városépítési elgondolásánál alapvető célként tűzte ki a belvárosi területeken középületeket létesíteni, pl. színház, posta, központi fürdő, tűzoltó laktanya, ipariskola, vásárcsarnok stb.

Városépítési tervének első akadálya az újonnan épülő "Postapalota" helyének javaslatba hozatalakor merült fel. Dr. Vadnay ügyvéd a hely kijelölése ellen aláírást gyűjtött, mert az "a hegyoldalban van". Akkor még nem létezett a mai Óvári Ferenc utca, mert a Városháza és a Korona Szálló közti területet a Kováts-féle ház foglalta el. A főposta néven ismert épület 1901-re készült el, egyben ezen épületben működött a távirda is. Megjegyzendő, hogy korábban, 1899-ben 25 veszprémi lakos írásban kötelezte magát arra, hogy ha ez a távirda megépül, akkor a telefont bevezetteti a saját házába. A főposta megközelítése akkoriban a volt Városháza (azaz a Kapuváry-ház) udvarán és kertjén keresztül történhetett, így a kaput éjjel-nappal nyitva kellett tartani.

Ugyancsak az 1901-1902 közötti években épült a Püspöki Jószágkormányzóság, mely épületet ma Eötvös Károly Megyei Könyvtárként ismerjük a Koma kút téren.

Az 1890-es évek végén a Balogtót lecsapolták, majd földdel feltöltötték. A Szépészeti Egylet javaslatára itt alakítottak ki egy szép teret, melynek mai neve Vörösmarty tér. Ennek példájára lecsapolták a Jeruzsálemhegyen lévő Kálistót is, de az ott létrejött kis teret azóta már beépítették.

A főispáni ház előtt is kialakítottak egy kis teret, és itt helyezték el Zala György szobrászművész alkotását: Erzsébet királynénk, Sissy mellszobrát, melyet kovácsoltvas kerítéssel vettek körül.

Ugyancsak az 1900-as évek elejétől kezdődött a város főbb útvonalainak aszfaltburkolása.

1902-ben elkészült a város részletes csatornázási terve. A terv szerint a csapadékvizet és a szennyvizet egymástól elkülönítve, külön-külön hálózatba vezetik. A csatornázást kiegészítő szennyvíztisztító telep létesítéséről az 1909. augusztus 10-i tanácsülés döntött. Anyagiak hiányában a csatornázás csak részben valósult meg, csak a legfrekventáltabb intézmények szennyvizét tudták levezettetni az Ördögárok csatornába. Így pl. a kórházét, a börtönét stb. A város utolsó csatornázási munkálatai még napjainkban is folynak.

1904. április 21-re megépült a városi kórház 30 ágyas sebészeti osztálya. Ezen épületet az utókor már "az urológia épületeként" ismeri, ma helikopter-leszálló van a helyén.

1904. október 15-én megnyílt a 80 ágyas Állami Gyermekmenhely, az 1995-ben bezárt Heim Pál Gyermekkórház elődje, a Hóvirág u. 1. szám alatt. Báró Hornig Károly püspök a területet a Külső Püspökkert déli végében ingyen bocsátotta rendelkezésre.

Az akkori József téren 1907-ben felszentelték a Hornig püspök által vöröskőből építtetett Feltámadás templomot - ma "Károly-templom" néven emlegetjük. A tér új neve Károly-tér, 1945 után Marx Károly tér.

A jól előkészített összmunka eredményeként 1907-re beértek a feltételek az "aratásra", ez az év az alkotások esztendeje volt! Sikerült megegyezni a Kováts-féle ház tulajdonosával, amely épület gátja volt a főposta közúttal történő megközelítésének. Csak lebontása után nyílhatott meg a mai Óvári Ferenc utca. A Kováts-ház vételára 39.000 korona volt.

Évekig tartó vita után elérkezett az ideje a közvilágítás végleges megoldására: az acetil-gázról áttértek az elektromos árammal történő világításra. E célból 500.000 korona kölcsönt vettek fel 4,7%-os kamatra. Szerződést kötöttek a Magyar Siemens-Schuckert Művekkel 500 db. egyenként 40 wattos izzó üzemeltetéséhez szükséges elektromos energia szállítására. Egyúttal határozat született villamos telep létesítésére a Szabadi út melletti üres telken, ott, ahol ma is áll az épület, az ÉDÁSZ.

A város fejlődésével párhuzamosan növekedett a piac területszükséglete és forgalma is. "A piac jelenlegi helyén már életveszélyes, gondoskodni kell a kibővítéséről. Egyetlen radikális módja , lebontani a Caszinó mögötti házsort" - írta az egyik helyi lap. Többszöri tárgyalás után, a város közgyűlése 200.000 koronás hozzájárulásával, valamint társadalmi adakozásokból kialakult az akkori nevén Rákóczi vagy Piac-tér, mai elnevezése Óváros tér. 13 házat kellett itt emiatt lebontani.

Az 1907-ik évben megtörtént az utcanév átrendezés és számozás is, melynek következtében az összes utcák és terek új számot kaptak. Minden utca az 1-es számmal kezdődött: páros számmal az egyik, páratlannal a másik oldalon.

1908-ban elkészült a Városi Színház, mai nevén Petőfi Színház, ugyanezen évben megnyílt a Gőz-, kád és népfürdő a mai Óváros téren, 1909-ben a városháza kertjéből 116 négyszögöl területet adott a város az ipari tanonciskola megépítésére, ugyanezen évben megépült a Balaton Vasútvonal a Belső Pályaudvartól Alsóőrsig.

A Szépítő Egylet önzetlen munkája nyomán fásították az utakat a László iskolától, végig a Betekints völgyön a Kiskuti csárdáig, és vissza a dombok alatt a vízműig. A Fenyves utca keleti oldalán levő magaslatot teljes hosszában - a VTC pályától a vasútállomásig - a börtönbüntetésre ítélt rabok igénybevételével végezték el a fásítást, itt 900 lucfenyőt és 58.000 feketefenyőt ültettek el.

Megemlítendő még, hogy 1907. június 10-én az önténtes tűzoltók tagjaiból létrehozták a mentő szolgálatot, majd 1908-ban a közbiztonság megerősítése céljából a városi rendőrök számát 8-ról 16-ra emelte, akik rendszeres éjjeli és nappali szolgálatot teljesítettek.

Szeglethy György alkotó ember volt a szó legnemesebb értelmében, ezt életútja egyértelműen tükrözi. Sajnos, alkotóképességének javában, életének 57-ik évében ragadta el városunk éléről a senkit sem kímélő gyilkos kór, a rák. Budapesten a Dolinger Klinikán halálozott el 1910. május 19-én. Holttestének hazahozatala után nagy részvét mellett a város saját halottjaként temette el az Alsóvárosi temetőben. A város közgyűlése nagy halottja tiszteletére sírboltot építtetett és azt sírkővel jelölte meg. 1982-ben a kripta tartalmát és a síremléket áthelyezték a Vámosi úti temetőbe.

Dr. Szeglethy György érdemeire való tekintettel DR. RÉTHI EDE járási főorvos, mint a városi képviselőtestület tagja, az 1911. december 20-i tanácsülésen azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a "színházzal szembeni névtelen utcát Szeglethy György utcának nevezzék el". Az 1911. december 28-iki tanácsülés Réthi főorvos javaslatát egyhangúlag elfogadta és kimondta, hogy a "Virág Benedek utcától a színházhoz vezető utcát Szeglethy György utcának fogják nevezni". Ezt az utcát azóta is Szeglethy utcaként emlegetjük, sose hívták másképpen.

Hölgyeim és Uraim!

Talán feltűnhetett, hogy Szeglethy György veszprémi polgármester munkásságának egy ilyen felületes ismertetése is mily sokáig eltarthat … Mindig gondoljanak őrá, ha elsétálnak az Óvári utcában, a Színház kertjében, a Hóvirág utcai volt Gyermekkórház előtt, VAGY ÉPPEN EBBEN AZ UTCÁBAN! Keressék a régi veszprémi képeslapokat, böngésszék a korabeli, századfordulós Veszprém helyi sajtóját!

Bizony, sokat mesélhetnének a veszprémi belvárosi utcák, épületek Önöknek! Igen! Nagy-nagy meséskönyv Veszprém helytörténete, csak talán még mindig kevesen olvasgatják… én ennek a mesekönyvnek éppen a Szeglethy úrhoz fűződő fejezeteiből olvastam fel Önöknek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


A weblaplekérésének dátuma: 2017. november 20 hétfő
© 1991-2017 - Padányi Katolikus Iskola, Veszprém (Hungary)