Hétfő reggel 5 órakor a buszon ültünk... Mindannyian fáradtan, de érdeklődve vártuk a nap történéseit. Hosszas utazás után végre megérkeztünk első állomásunkhoz, a Királyhágóhoz. A buszból kinézve láthattuk a meredek, kacskaringós utat. Egyszerre volt rémisztő és érdekes. Tovább buszoztunk… Következő úti célunk Kolozsvár volt. Gyönyörű épületek, házak vártak ott. Leugrottunk a buszról, és indultunk is az első látványossághoz, Mátyás király lovas szobrához. Nagyon szép volt. Egy nagy tér, és a közepén egy magyar király kecses szobra... A második látványosság, amit megtekintettünk a Szent Mihály- templom volt, ugyancsak a Mátyás téren. Felújítása miatt sajnos csak kívülről tudtuk megnézni az óriási templomot, de így is gyönyörű volt. Végső állomásunk Kolozsváron: Mátyás király szülőháza volt. Bár elég kevés időt tölthettünk ezeken a helyeken, mégis örülök, hogy eljuthattam oda, és megtekinthettem ezeket a nevezetességeket. További hosszú út után végre megérkeztünk első szállashelyünkre, Torockóra. Megvacsoráztunk, és nem sokkal később már indultunk is szobáinkba lefeküdni. Az utazástól kimerülten hamar álomba szenderültünk.
Másnap a korai reggeli után megint útra keltünk. Következő állomásunk a Tordai sóbánya volt. Útközben megtekinthettük a Tordai-hasadékot, melyhez egy legenda is fűződik. Megérkeztünk a sóbányába. Rövid idegenvezetés után szabad foglalkozás kezdődött. Több elfoglaltság közül lehetett választani. Hamar elrepült az idő és tovább kellett indulnunk... Folytattuk napunkat. Következő programunk a szovátai Medve-tó felkeresése volt. A rossz idő ellenére érdekes volt látni a kiterített medvebőr alakú tavat. Ezután ellátogattunk a dévai Szent Ferenc Gyermekotthonba. Boldogsággal töltött el az, hogy láthattam az otthonban élő gyermekek boldogságát, és hogy van egy olyan hely, ahol rosszabb helyzetű gyerekeken segítenek. Öröm volt látni, hogy jól érzik ott magukat, és hogy minimális mértékben én is segíthettem rajtuk... Kevés ott töltött idő után elindultunk második szállásunkra, Zetaváraljára. Ott megvacsoráztunk és lefeküdtünk.
Harmadik nap volt számomra az egyik legjobb élményekkel teli nap. Reggeli után Székelyudvarhelyre indultunk, ahol több nevezetességet is megnéztünk, köztük a szoborparkot, a Vasszékhelyet, a református templomot… Ezt követően Korondra buszoztunk, ahol szabadon körülnézhettünk a vásárban. Kis idő elteltével továbbindutunk a Madarasi-Hargitára. Az út nagyobb részét szekérrel tettük meg, utána pedig a Madarasi-Hargita tetejére túráztunk. Nagyon hideg volt, de úgy gondolom megérte fázni az elénk táruló gyönyörű látvány miatt. A fenyőfákat belepte a fehér hó. Az egész táj lélegzetelállítóan szép volt. Ott elénekeltük a magyar Himnuszt, és elindultunk lefelé. Este vacsora után néptáncoktatáson vettünk részt, majd szobáinkba mentünk aludni.
Elérkezett utazásunk utolsó napja. Reggeli után buszra szálltunk, és utolsó megállónkra, Segesvárra mentünk. Ott felsétáltunk a várba, megnéztük a diáklépcsőt, és hazaindultunk.
Összességében nekem nagyon tetszett ez az utazás. A rossz idő ellenére is nagyon jól szórakoztam. Sok szép emlékem marad meg erről a gyönyörű helyről, mely egykor hazánkhoz tartozott…

2019.05.14.